Nemzeti Érdekek helyett Nemzeti Értékeket!

„Menni vagy meghalni!” „Szavazni, nem otthon ülni!” „Fekete vagy fehér!” Más opció nincs! Azaz, van! Igazi magyarnak lenni vagy magyarságot eláruló lenni! Ezzel véget is ér lehetőségek skálája. Aki ezt így elolvassa, és Nemzetünk sajátosságait csak hallásból ismeri, az elismerően bólogathat hozzá. –Ez igen, ez már igazi nemzeti öntudat!- Aki azonban tudja, és nem csak köszönő viszonyban van velünk, az már csóválja a fejét. –Ezek megint berúgtak, megint kezdik a megváltósít! Pedig mennyire szépek a kimondott szavak! „Menni vagy meghalni!” Mint egykoron az idegenlégiósok, mennek, nem adják fel! Inkább a becses, gyors halál a világ végén, mint a lassú, keserves kimúlás! Szavazni menni kell, mert végveszélyben a haza, minden rajtunk múlik! A legeslegszebb az, mikor kiderül, hogy vagy velünk vagy, vagy ellenünk! Ha azt teszed, amit mondunk, akkor igazi felelős magyar vagy, ha nem azt teszed, akkor a Nemzet szégyene, annak elárulója lehetsz csak! Itt kezdődnek a hétköznapi ember számára a gondok!A tavalyelőtt, és a tavaly is ezt mondták, és mindenki tudta, hogy a legnagyobb gazember a másik táborban van! Aki az RMDSZ-nek húzta a szekeret, az tudta jól, hogy Tőkés Lászlóval az élen, az ellenzékiek elárulják a magyarság érdekeit, megfosztják azt a képviselet lehetőségétől. Aki az ellenzék táborában verte a nagydobot, az úgy tudta, hogy a nemzet legnagyobb átka az RMDSZ, a nemzeti képviseletnek a kisajátítója és annak illegitim bitorlója! Most, az idén megtudhattuk, hogy mégse így van, mert úgy van az, hogy… És itt jön egy nagy adag magyarázat, ami semmit se magyaráz meg azon kívül, hogy ami megtörtént, azt nem lehet, de nem is kell megmagyarázni! Teljesen fölösleges! Nem mintha annyira okos lenne a nagyközönség, és kapásból tudná a helyes választ, vagy egy kis útbaigazítás nem férne rá a kissé hadilábon állóknak! Vegyük sorba! Azok, akik eddig is úgy mentek el szavazni, hogy előbb megkérdezték, hogy „most kire kell szavazni?” azoknak már előre megmondták! Azok menni fognak gond nélkül! Akik eddig se verték le érdeklődésükkel a helyet, azokat semmi az égvilágon nem fogja arra késztetni, hogy szokásuktól eltérően, ne maradjanak távol ismét! Tehát ezekkel sem lesz gond! Akik pedig érdekeltek politikai megfontolásokból kifolyólag, úgymond „hivatásosak”, „van bárcájuk”, azok megint beállnak a sorba és pártutasításra szavazni fognak! Maradnak azok, akik erkölcsi megfontolásból, alaposabb elemzések után szoktak dönteni. Azok, akik egészen mást értenek a Nemzeti Érdek szavai alatt, azok most mit tesznek vagy mit tehetnek? Mit tehetnek azok, akik nem azért szeretik nemzetüket, mert az divat, vagy abból jól meg lehet élni? Mit tehetnek azok, akik saját értékrendjüket követve, következetesen elvek mentén igyekeznek továbbra is kitartani? Hogy mit tesznek, vagy mit követnek el ezek? Kiderül, ha ráolvasunk a következő cikkre! Borbély Zsolt Attila az a személy, akinek a korábbi írásaival többször is találkozhattunk, mikor az egész RMDSZ-es gárdáról leszedte alaposan a szenteltvizet. Ő volt az, aki egészében feltárta a nagyközönség előtt a neptunos mesterkedéseket, és még több más, az RMDSZ boszorkánykonyhájában főzött egyéb utálatos praktikákat is. Tehát hitelessége nem tehető kétségessé! Ő mondja a legvégén, miután futólagosan tárgyalja a kifogásokat és a megkerülhetetlen bűzös részeket, hogy az, aki mégse megy el erre a választásra:” nem tudunk más következtetésre jutni, mint arra, hogy június 7-én otthon maradni s nem támogatni az oly sokat bírált nemzeti összefogás listáját: önsorsrontás.” Elhiszem Attila jóhiszeműségét, elhiszem azt, hogy nincs hátsó fondorlat szavai mögött! Borbély Attila rendben van! Én nem vagyok rendben, és még nagyon sokan rajtam kívül, nincsenek rendben! Mi mit fogunk tenni? A választ előre tudom! Önsorsrontást fogunk elkövetni! Most már tudom a helyes meghatározást, és a jegyzet írója szerint önsorsomat fogom tönkretenni! Pedig nem így van, hiába a szakember bujtatott vigasza! Sokkal rosszabb dolgot fogunk elkövetni! A Nemzetünk Sorsát rontjuk el! A gyerekeink sorsát kockáztatjuk! Nemzetünk elárulói leszünk! Most nézzük azt, hogy mitől lesz valaki önsorsrontó, vagy a közösségi érdekeket eláruló, aki semmit se változtatott korábbi álláspontjain, mikor még nem volt elvetemült. Tisztázni kellene egyszer azt is, hogy mi is lenne az a sokat emlegetett Nemzeti Érdek! A legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg ezt a fogas kérdést, hogy ha egy példával tisztázzuk a következőt. Mekkora hibát tulajdoníthatunk annak az iránytűnek, amelyik mindvégig mutatja a helyes irányt, de a hajó nem oda fut, ahová elindult? Mekkora a felelőssége annak a navigátornak, aki nem veszi figyelembe, vagy úgy gondolja, hogy ő jobban tudja az irányt, mint az arra hivatott iránytű? Ki a bűnös? A hajó, az iránytű, a navigátor, a parancsnok, a tenger? A helyes választ, gondolom mindenki sejti! Aki még nem, annak megmondhatok annyit, hogy az iránytű mindig a helyes Észak-Dél vonalat mutatja! Pontosabban, a mágneses sarkokat, ami az un. deklináció értékével tér el a földrajzitól, de ez pontosan adott érték, és ezzel minden navigátor számolni szokott. A Nemzeti Érdek se világosan megfogalmazott dolog, mert az utóbbi évtizedekben annyiszor emlegették már, annyi mindent megígértek a nevében és annyiszor hivatkoztak rá, mindannyiszor megtagadva azt, hogy mára már teljesen elvesztette lényegét. Eddig annyit tudtunk meg biztosan, hogyha valaki székbe akar ülni, akkor ezzel zsarol, ígérget fűt-fát, mert ezt megtagadni szentségtörés lenne! Ha kell, akkor a bukaresti parlamentbe ezzel juttatják a képviselőket, ha kell akkor a helyhatóságokba is ezzel lehet bejuttatni valakiket, és mint univerzális recept, az európai parlamentbe való berepüléshez is hatásos hajtómű lett belőle. Hogy ott aztán mit fognak tenni, de inkább az, hogy mit lehet tenni a Nemzeti Érdek érdekében, azt talán lemérhetjük azon, hogy eddig három plusz még három képviselőnk volt ott, és a Nemzeti Érdek mindeddig még észrevehetetlen előnyöket sem tud magáénak mondani. Persze, ott van a Fidesz, aki majd segít, kirángat a bajból. Az a Fidesz, aki a szlovák náci kormány bűnei ellen a saját állampolgárai érdekében sem tudott egyetlen épkézláb büntetőt sem kieszközölni! Az a Fidesz, amelyik élén olyan pártelnök áll, aki rég elvesztette a saját iránytűjét, és tántorogva illeg a nagy semmiben, miközben a Fellegi Tamás iskolájában kinevelt politikusokból páneurópai politikát álmodik, egyelőre a Kárpát-medencében. Talán ez is része lenne a Nemzeti Érdeknek? A Nemzeti Érdek nem köthető semmiféle kalandorpolitikai mozgalom szekere elé! A Nemzeti Érdek azt kívánja meg, hogy ne legyenek kalandor politikusok, akik a szájukra merészelik venni azt! A Nemzeti Érdek azt kívánja meg, hogy ne nyájként vonuljon a Nemzet a szavazófülkék felé, és utasításra szavazzon X-re vagy Y-ra! A Nemzet Érdeke azt kívánja meg, hogy Nemzeti Értékeink legyenek, és azok védelmezésére vonuljunk ki, bármikor bárhová! Mindenki zsebében ott kell legyen az iránytű, amelyik mindig és mindenhol mutatja a helyes irányt! Amikor a navigátornak vagy a kapitánynak bebolondul a sajátja, valamilyen furcsa, delejes vihar miatt, akkor ne kelljen vakon és tudatlanul követni! A közmondás azt mondja, aki nem tudja, hová megy, az nem fog soha eltévedni! Azonban, akinek saját céljai vannak és nem csak potyautas az élet szekerén, az igyekszik a saját lábán járva megvalósítani önmagát! Ebben a játszmában eddig, az eltelt 19 évet áttekintve, most már elmondhatom magamról, hogy egyetlen fokkal sem lettem sikeresebb, mert mondjuk az RMDSZ Bukarestben a közösségi érdekekért küzdött. Miért hinném el, hogy az (áll)ellenzék által újra legitimizált RMDSZ, a közös listás trükkjével ezután másképpen tenné, például Brüsszelben, ahol köztudott, hogy a kisebbségi kérdésekkel még alapfokon sem foglalkozott és a jövőben sem szándékszik foglalkozni! Talán ide tartozik, hogy a sokkal közelebbi Bukarestben sem sikerült semmiféle pozitív keretegyezséget kötni, a Nemzeti Érdek érdekében, pedig itt a mérleg szerepét is eljátszotta a szószórós értelmében is az RMDSZ. Mennyit számít három, négy vagy akár tíz képviselő is a hatalmas érdektengerben, és az annál nagyobb érdektelenség óceánjában? Az Elvek és az Erkölcs az emberiség tévedhetetlen iránytűi! Minél többen vallják azt, helyesen egy nemzet nevében, annál nagyobb lesz a Nemzeti Érték, és azt megtartani lesz majd igazi Nemzeti Érdek! Ez a legfontosabb tennivaló, értékes egyéneket teremteni, a meglévőket megtartani-felkarolni! Értékes egyéneket, akik majd Nemzeti Értékeket fognak igényelni! Addig azonban még sok víznek kell elfolynia a vén Dunán, és sok ködös fogalommal kell az értékes eszméket behelyesíteni, mert sajnos, politikai kalandorok ezután is lesznek.

Nyugodt, bár megkeseredett lélekkel kell elfogadni most azt, hogy az elvek és erkölcsi értékek következetes és kitartó megvédésével, sokkal többet adhatunk Nemzetünknek, mint akkor, ha iránytű nélküli, vagy azt figyelmen kívül hagyó egyének útmutatásait követve, céltalan bolyongásra adjuk a fejünket. Nem attól leszünk magyarok, ha valaki azt helyettünk elmondja! Nem attól leszünk árulók, ha a minket sorozatosan elárulókat és az azokkal szövetkezőket nem tartjuk méltóknak arra, hogy a nevünkben beszéljenek! Nem mi tehetünk arról, hogy úgy váltogatják körülöttünk a szabályokat, mint jobb világban a fehérneműt!

Ne felejtsük el, hogy nem azért van éjjel sötét, mert a nap lement, hanem csak a föld fordult el velünk tőle! Persze vannak olyanok, akiknek ez is kapóra jön, mert még nagyon sokan vannak olyanok, akik így megkapni vélik azt, amit már sokszor megígértek nekik! A csillagos eget!