Szavak nélkül
Elfogytak szavaim,
és elment a hangom
Megtörtem végleg, és
eltört a lantom
Partra kivetett
vagyok, s kiszáradt torkom
Ezért most elrejtem ezután előled
végleg az arcom
Enyészet, te
nyertél megint
de csak azért,
mert én feladtam harcom!
Nyárády Károly
Elolvastam soraidat,és kettős érzés alakult ki bennem.Első sorban örülök,hogy feladod a harcot,de az én olvasatom szerint ez arra következtet,hogy végre eljött annak az ideje,hogy a gondolattal magával megbékéltél,és el tudtad engedni a kegyetlen érzést,hogy nincs már valaki melletted,akit az életednél is jobban szerettél,és tiszteltél!!!
VálaszTörlésA második olvasata ennek a gondolat menetnek pedig az lenne,hogy:én egy kicsit aggódva olvasom e sorokat,mivel én úgy gondolom,hogy soha nem szabad feladni,még akkor sem,ha már minden kilátástalan,és reménytelen,hiszen az egész életünk egy küzdelem,és a küzdelemben erősödünk meg,és ott leszünk a legkeményebbek,ahol ketté kellett volna törnünk oly sokszor.Szóval kedves Karesz barátom,kívánok neked nagyon sok erőt,és kitartást,és a régi Kareszt szeretném(szeretnénk)vissza kapni!!!!!
Kitartás barátom!!!!
Ne rejtsd el az arcod, és ne add fel a harcod. Kitartást kívánok :)
VálaszTörlésElő azzal a lanttal kedves Karesz, pengess vidámabb húrokat :)
VálaszTörlésJó! :-)
VálaszTörlés