ELRABOLT ILLÚZIÓK

ELRABOLT ILLÚZIÓK

Mondd, miért van úgy az

Ha szó, mi száll, mint gaz

Megbánt, fáj, s ha igaz

Nincs rá gyógyír és vigasz

Kimondott szavak! Vágnak.

Mögöttük elfojtott vágyak

Kétségbeesett jajszó kiáltva

Száll, és magára hagyatva

elszállt, és dicstelen remény

beteljesült sors, kialvó fény.

Mondataim, melyek mögött

vannak Szavaim, melyek fölött

én vagyok, de semmit sem láthatsz

Elrejtem szemed elől, mert ártasz.

Megtanultam végre a nagy leckét

mitől roppant gerinccel hajlok kétrét

Én most tudom, bár mindig is tudtam

Elmondom tudd te is, mire jutottam:

Ne váltsd meg a világot, hiába teszed

Rámegy vagyonod, kedved és életed

és marad az űr, az érthetetlenség

bámulók serege, lelkedben kétség.

És tagadd le neved, takard el arcod

Láthatatlanul vívj örökös harcot!

Álarcod soha ne vedd le magadról

Soha ne olvass többet a szavakból!

Ne mutasd, ha tudod, ha érted!

Ne tudják, te tudod, ha nem is kérded!

Nyárády Károly

Két Csillag, egy Dal

Valami, ami a Legvégén sem Hal meg!

Remény

Az élet nem álomszép, durva és kemény

És csak hálni jár bele néha kis remény

Mert nem szép, nem jó, és nem képregény

S ki tükröt tart most eléd, az vagyok én.

Soha ne azt szeresd, ami most nincs

Ne azt keresd, ami csak mesében kincs

Az élettől vágyaid megkapod korlátlan

De hozzá gondjaid sora is számtalan.

És ne feledd! Soha nincs túl késő, addig, míg élsz

Mert semminek vége nincs, míg szenvedsz, míg félsz

Megy a nagy játszma, s ha egyszer a túlpartra érsz

Csak reméled azt, hogy ott majd a nyugvásra térsz!

Nyárády Károly

Bánya-rém-irodalmi Vetélkedő (visszavágó)

Óda a Sötétséghez, avagy Oda a Sötétség!

Sötéten szállt, alaktalan Óz

Ki erőt lopna, de nem hoz

égből hulló, isteni morzsát

ajándékot, alamizsnát.

 Szór suttogást, balga átkot

Ártást, rontást, gonoszságot

Beteg lélekben szült szóvirágot

Ki akkor boldog, ha tudja, ártott!

Neve hamis, szava ferde

vicsorog, de hangja gyenge

s ha szavával odavágott

örül, hisz pennája vérbe mártott.

Csörgőkígyó farka csörög

Vészt hozó, mint agyban vérrög

Bűzös iszapból okádott méreg

Sárgalázat szóró féreg,

 ne csodáld! Utálnak téged!

Nyárádi Károly

Something Stupid?

Hányszor van úgy, hogy ezt mondanánk, kimondanánk: -Szeretlek! -de eztán meggondoljuk magunkat, és csak rálegyintünk. -Eh, majd máskor.
Túl nevetségesnek, netán közönségesnek hangzana, ha mégis kimondanánk? Félünk, hogy szavaink hamis csengése másvalamit mondana el? Ki tudja?

Mistery in Digital Art

Campari For Ever

 

Beszállna velem? Kérem!

Óhajt egy pohárral, velem?

Együtt, kettesben, az égben?

Ne habozzon, s ha válasza: igen!

Akkor "Campari for ever!" Velem!

(Szállj már be, te szerencsétlen!)

Nem Vagyok Érzéketlen!

Ha nem vagy szuper-szexi, nagy bögyű, hosszú lábú csinibaba, akkor a média "érzéketlen" lesz veled szemben! Hanyagul fog mellőzni, és hamar elfelejtenek! Főleg akkor, ha valamikor nem is dobtak túlságosan fel, mert nem voltál "menő". Ez van,  mert a média ipar lett, csak pénzt akar, de ez legyen az ő bűne! Én jó zenét akarok, és ezért én magam válogatom meg, mi számomra a kiemelkedően jó, és mi a közönséges! Ha ezúttal hibáznék, az kiderül, de előbb hallgassátok végig!

Nem Adom Fel!

Fedjem el arcomat? Nem teszem!

Ami az enyém, azt nem adom! Elveszem!

Vagy ti, vagy én? Tudom, hogy ti lesztek!

Csata lesz akkor is, s ha nem nyerek, elveszek!

És SENKI sem mondhatja: Ellenem győztetek!

Nem győztök le, mert áldozat nem leszek!

Dögöljetek meg, szarkeverők!

Egy Ajánlat

Nő Vagyok!

Benne van a szó, gesztusában ének

-Nézz rám! Mit szólsz, kellek néked?

Testem lázban, igen forrón égek.

Vágyaim tengerén vezess most át

Cserébe elmondom lényemnek titkát.

                                  „Én nő vagyok!”

Szax és Szex

A kilencvenes években volt egy olyan hóbortunk, hogy rendszeresen összejöttünk, és ilyen alkalmakkor mindenki hozott magával valami kiemelkedően jó zenét, amit aztán egy igazi szeánsz keretében hallgattunk, néha másnap reggelig is. A jó zene ritka valami, és ha igényes füled van, akkor kötelezően igen jó audió cuccok is kellenek ahhoz, hogy tényleg élvezetessé váljon, élményszerű legyen a zenehallgatás.

A fenti darabot én hoztam el, és azért maradt meg a fejemben, mert az első hallgatás után az egyikünk elbűvölten fogalmazta meg a közös véleményünket. 

- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ez a darab számomra egy igen érzéki szexelést jelent. Minden benne van, úgy ahogyan azt kell! - nem túl költőien mondta, de a lényeg benne volt.

És tényleg! Ha hallgatod, a fantáziádat elengeded hozzá, máris láthatod, behunyt szemmel, ahogyan kezdődik minden, lágy hullámokkal, aztán egyre intenzívebb, néha bejön egy simább intermezzo, hogy utána még határozottabb legyen a lényegre törés. Benne van a szaxi sírásában minden mozdulat, megvan a csúcs, és a végső ellágyulás, a feloldozás, szóval minden, "ahogyan azt kell!"

Én ezt a videót  egyáltalán nem így raktam volna össze, mert a látvány valójában semmitmondó, és a zenedarab sem teljes, a vége el van nyesve, az eredeti sokkal hosszabb, teljesebb. Sajna, csak ezt találtam.
Nemrég, valakivel képekben, a rejtett fogalmakban kifejezett üzenetekről, meg a nonverbális kommunikációról folytattunk eszmecserét, és akkor hirtelen eszembe jutott ez a darab.

Persze, mindig lesz olyasvalaki is, aki ezt nem fogja érteni, vagy ha igen, akkor félreérti.

Boszorkány-szombat

Nekem egyszer azt mondták, hogy a boszorkányok, azok olyan csúnya, vén banyák, ráncos bőrrel, görbe orral, púposak, és orcátlanul néznek ki. Sok aljasságot szoktak művelni a szegény emberekkel. Például:

-Elapasztják a gazdaember tejét!(!)

-Rontást okoznak! 

-Bűbájos praktikákkal elcsábítják a férfiakat!

-Szeretnek bujálkodni!

Hülyeség! Ki akarna ronda banyákkal bujálkodni, és hogyan tudnának a banyák bárkit is elcsábítani, akár egy fejés ígéretével is? A rontás, azt már mondjuk, érthető lenne, mert tényleg, egy görbeorrú fehérnép, akinek még vasból is van, az tényleg nyavalyát okozhat bárkinek. És a bujálkodást is lehet érteni. Szeretnek! Hát ez az, mert azt sokan szeretnének, de az egy dolog! A másik felével lenne a nagyobbik gond!

Most vagy megváltoztak az idők, a modernebb boszik is stílust váltottak, és a régebbi generációt közben nyugdíjaztatták, nem tudom, de egy dolog biztos! A management megváltozott! (Lásd a fenti illusztrációt!)

Reklámfogás, vagy sem, szerintem is ideje volt már leszámolni ezzel az ijesztgetős stílussal! 

Ha nem egyébért, de így legalább vidámabban megyünk a pokolba is!

Kérdés maradt még, hogy hol szerveznek a hét végén ilyen boszorkányos bulit? 

Ha valaki tudja, szóljon be nekünk is! Hogy tudjuk! Nehogy odatévedjünk! (a végére!)

Missing You

Napéjegyenlőség

Húúpsz!

"-Megállni egyből? Nem Jó!
-Elfutni sem fogok, mert annyira bolond azért nem vagyok!
-Inkább megtapogatom a... csizmám fűzőjét!"