Delirium Tremens
Mint izzó szeg elmédben,
ég a kialudt vágy, az elrontott élet
Mint halálos vérrög az agyadban
hiteles látomásként él még a szemedben lélek
Vinnyog az öntudatot is, de kihagy a szíved,
Te leginkább parcellát váltanál már temetőben
de pénzed sincs rá! Élned kell, hogy bassza meg!
Sokba kerültél élni? Valakinek? Meghalni sem tudsz
mert az senkinek sem éri meg? Hullaházba vigyetek!
Sokba kerül a hűtés, máshol dögölj te meg!
Elhagyatott romok alatt keress végső menedéket
Retinádon az ég, amit éppen akarsz, szívtál hozzá épp eleget
Képzelj magadnak egy dicső gyászt, vagy legyen buli
temetésed
Végül úgy is férgek fognak rágni, mit érdekel téged?
Ma, vagy holnap? Eddig se hiányoztál senkinek, hát nem?
Miért hiszed, holnap elsirat valaki? A régi, vagy az újabb exed?
Ő, aki ma volt talán a legszebb? Talán nem is volt.
Senki! Semmi se volt szép! Hideg volt az éj, forró lett a reggel.
Ó, te istentelen világ, kihez fordulhatok még, hogy az életemet
vedd el!
Nyárády Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése