Válaszúton
Szűkre szabott út vezet azon a pallón
oda, hol már nem fekszel naponta padlón
ahol végre révbe jutva, szeretve leszel, de nagyon
de ahol a szerelem-faragta husánggal nem vernek már agyon.
Mert könnyebb a tevét átvinni tű fokán
mint elhagyni rossz szokást, sértődötten azt kiáltván:
„Ha igazán szeretnél, és csak engem, azt én rögtön tudnám.”
s hetente nem pakolnád össze cuccod, földöz csapva párnám.
Nem mindenki állhat fel, talán fizet is, de aztán lelép
és nem mindenki számára adatik, hogy kimondja: ebből neki elég!
Mindig lesz, aki a végén szenved, hátramaradottan lelke fájó üresség
és mindegy az, ki vétkes, ki áldozat, ha az eredmény egy újabb vereség.
Nyárády Károly
oda, hol már nem fekszel naponta padlón
ahol végre révbe jutva, szeretve leszel, de nagyon
de ahol a szerelem-faragta husánggal nem vernek már agyon.
Mert könnyebb a tevét átvinni tű fokán
mint elhagyni rossz szokást, sértődötten azt kiáltván:
„Ha igazán szeretnél, és csak engem, azt én rögtön tudnám.”
s hetente nem pakolnád össze cuccod, földöz csapva párnám.
Nem mindenki állhat fel, talán fizet is, de aztán lelép
és nem mindenki számára adatik, hogy kimondja: ebből neki elég!
Mindig lesz, aki a végén szenved, hátramaradottan lelke fájó üresség
és mindegy az, ki vétkes, ki áldozat, ha az eredmény egy újabb vereség.
Nyárády Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése