Midőn tekintetünkkel eltávozott szeretteinket
keressük ma fent a szürke égen
Idelent ezernyi gyertya, mint ezernyi sóhaj a szélben,
ezernyi könnycsepp özönében, mindörökké égjen!
Égjen szívünkben ma a vágy, a fájdalom szaggasson
midőn ezernyi virággal gyászolunk a néma sírhantokon.
Ölelkezzünk a néma fejfákkal, mert csak ennyi maradt hátra
A fájó emlékek, az űr, s a libegő gyertyák titokzatos lángja.
Eltávozott Szeretteink, nyugodjatok mindannyian békében!
Nyárády Károly
4 megjegyzés:
Szomorú,de nagyon szép!
Kedves Gina, köszönöm szavaidat!
Szép vers nagyon! Köszönettel vittem, ha nem haragszol... :)
József, én köszönöm! :-)
Megjegyzés küldése