Céltalanul

Céltalanul


Ott, ahol a sötét fellegek fölött, rád nem egy kék ég hajlik
Vasalt hajód orrán sem a haragos hullám az, ami megtörik
Bár ha nézed, míg szemeddel ellátsz, egy tenger hullámzik
De végtelen zátony az, s ha kimondod, el sohasem hiszik

Mert taposott utak nélkül, erkölcsök nélküli vad világban
hol tombolhat akár egy kedvező szél, s a vitorládban
is lehet erő, jó szándék, lendület, az mind hiába van,
mert iránytű nélkül csak egy vak vagy, sivár sivatagban!

Jól mondják a vének: Kinek célja nincs, el nem tévedhet!
S ha ehhez a fedélzet népe még rumot is ingyen vedelhet
Akkor minden mindegy, mert bárki semmit mindig megtehet
Mindegy ott akkor, mikor a Nap bárhol nyughat, vagy kelhet

A kormány is kedvére állhat így, vagy amúgy, akár keresztbe
Minek annyit bajlódni is vele, ha nem tudjuk, hogyan és merre
Elég ott tudni egy annyit, hogy a Föld forog, vagy áll egy helybe 

S ha megindul velünk a föld, hát akkor leszünk mi is valamerre.

Nyárádi Károly