- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2010. július 29., csütörtök

Időt Kérve


 Időt!

Időt kérünk, hogy érjünk rá szeretni
  s ha már nagyon fájna, akkor elfeledni
Időt még, mert nem akarunk elmúlni.

Időt kérünk, mert most épül házunk
Időt megint, mert most éppen válunk.
Várjunk, most a gyerekünkért vagyunk 
 közben elszáll minden álmunk s vágyunk.
Bámulhatunk később már, letörve-kiégve 
Bágyadtan merengve, felpillantva égre.

Mindent teszünk, tudunk is jól húzni
de míg ezzel vagyunk elfoglalva 
Elfelejtünk mindennap az egymásé lenni!


Nyárádi Károly

2010. július 23., péntek

Orchideák

Ez alkalommal egy másik hobbimról, a virágnevelésről, illetve annak eredményeiről mutatok néhány fotót.






















2010. július 19., hétfő

Emeletes Képtelenség

Tusnádfürdő 2010. Néhány nappal a híres-hírhedt tusványosi (egykoron bálványosi) felhajtás előtt egyáltalán nem látszik, hogy a helyiek a legkisebb mértékben is izgatnák magukat. Gazdasági válság, vagy bármi más lenne az oka, itt a telepen igen nagy a pangás. Néhány vendég lézeng csak, szemmel láthatóan unatkoznak. A gyéren látogatott teraszokon néhányan söröznek, de legtöbben csak vakarózva ülnek egy padon, és "szórakoznak".  A telep felső része fel van túrva, javítják a járdát, az utat, építkeznek. Hogy miért pont most, a szezonban forgatják fel a helyet, azt képtelen vagyok megérteni. A következőt sem!


Ez az épület rendbe van téve, várja a vendégeit. Igaz,  hogy gépkocsival elérhetetlen a korábban emlegetett szétbombázott utak miatt. Csakhogy... ahogyan jobban megbámultam, hát mit mondjak, jót lehet röhögni rajta. Oldalról nézve látszik jól, hogy miért.


Hogy ezt ki tervezte így, vagy miért választotta ezt a megoldást a folyosók lezárására, nem igazán tudom megérteni. Az első emeleten a jobbra-balra nyíló ajtók még elmennek, de hogy a középsőre miért szerelték fel még a kilincset is, az rejtély marad számomra. A fenti, az még érdekesebb. Védőkorlát semmi, de minek is! Aki képes lenne kívülről rajtuk bekopogtatni, holtbiztos, hogy az nem fog sem leesni, és valószínű, hogy nem is szokott szédülni sem. 


Nekem van egy sanda gyanúm. Meglehet, hogy szándékosan van ez így megalkotva, és módfelett ravasz tervszerűség van benne. Nos, ide akit meghívnak konferenciázni, az vagy azt mondja, amit kell, vagy könnyen megbánhatja. A nagy duma végén errefelé kísérik ki, elegánsan ajtót nyitnak neki, és meg is van oldva az ellenzékiség nyomasztó gondja. A földszinten található rozsdás konténer is része lehet a ravasz architekturális megoldásnak, mert átmeneti hullaháznak kitűnő megoldás lehet.
Ha nem is így állnak a dolgok, egy dolog biztos! Itt, ebben a konferencia-komplexumban félrelépni,  új utat keresni, szó szerint, életveszélyes cselekedetnek számít.

2010. július 4., vasárnap

Candy Dulfer-Alright

Egy kis Jazz Madnes! Csak élvezőknek!


Mikor jön már az a Vakáció? Ki tudja ezt kivárni? Addig is... Candy - Alright!