2009. július 25., szombat

Magyargyűlölő " Amazon"

„-Na, dé bákhtá ló! A drága jó Dévlá szaporicssa meg a drágha nácsága purdéit! Aggyon a Jó drágha Ég sok gyermeket és még több apát nekik, me ez a rányi minket mosmá nagyon szeret! Sokka jobban, mint a saját fajtáját, azt a sok csúf székely gádzsót! Aggyon a Jó Istin sok pénzet neki, hogy mi is legyen mit ellopjunk éjjel, ha má minden rendes ember lefekszik! -Aztán drága jó nácsága, átkozza e jól ezeket a mucsok magyarokat, me bizony isten, enné jobban má mi se tudnánk, pedig mi ehhez tényleg értünk! -Írja le drága nácsága, me mi ugyibá nem tudunk se írni, se olvasni, sakkó ki a halál mondgya e a mi nyomorúságunkat? -Jaj, fizesse meg a drága Jó Isten magának, és száritcsa le mind a két kezit a sok náci magyarjának, me nem engedik, hogy többé tisztességesen lopjon az ember! A sok mentő és a miliciák, s a tüzoltó soha ne foggyanak e a házuk elől! A halottaskocsi minden nap járjon bé az udvarukba, hogy hajjon meg a boldogságuk!”
Izzadtan riadtam fel az éjjel, és éppen idejében, mert olyan álmot láttam, hogy Hollywood megvehetné a forgatókönyvét! Egy amazont láttam, egy Pallasz-Athénét, a medúzafejes pajzzsal, a láthatatlanság sisakjával a fején, amint egy földre dobott Árpádsávos lobogót tapos. Másik lábával egy tar náci fejét tartja a sárban, míg félelmetes thürszosszával egy székely góbét tartott felnyársalva. Előtte egy cigány asszony fonnyadt melléből, egy koszos purdét szoptatott. Egyik kezével minduntalan az ágyékát vakargatta, míg a másikkal koszos kártyákból igyekezett kivetni a jövő titkait. Érdekes kártyák voltak azok, mert a tökfilkó helyett Gyurcsány Feri vigyorgott, és a többi közt olyanok voltak, hogy Kókák, Ecksteinok, Czikák, stb. és az egyik ászra is csak annyi volt ráírva, hogy Szolgálatok, vagy valami ilyesmi. Furcsa kártyák voltak ezek, olyan kárpátmedencei, magyar liberális kártyák! Brrr!
A tetveit vakaró cigány asszony valami küldöttségféle lehetett, vagy csak önszántából, de lehet titkos nappali felderítést fedező magánakciótól hajtva jelenhetett meg a rettenhetetlen úrnőnél és a fent leírt szöveget mondogatta, heves gesztikulációval tarkítva a mondanivalót! Ekkor riadtam fel és a kánikula ellenére, a hideg rázott a látottaktól! Örvendtem, hogy csak álom volt az egész, és már kezdtem megnyugodni, mikor belém nyílalt a valóság fájdalmas felismerése! Eszembe jutott Freud tanítása az álomról, és azonnal tudtam, a rémálom valóságot takar! Sokkal rémesebbet, mind amit az én agyam, ahelyett, hogy pihenni hagyna, a nappal felgyülemlett szennyet, a saját kedve szerint levetíti nekem!Megértettem, hogy a félelmetes istennő nem más, mint Parászka Boróka, aki a róla kialakított nimbusz álcájában jelent meg álmomban, amint éppen szétver a tájainkon már csak ritka vadállatként élő hunok közt, hogy egyszer és mindenkorra győzedelmeskedjen a liberalizmus! Hogy miért éppen Athéné? Hát talán azért, mert róla minden közismert vadállat - köztük én is- tudja, hogy azon kevesek közé tartozik, akikre Ámor isten nyilai nincsenek hatással! Nem ismeri a szerelmet és a szeretetet, és kedvenc időtöltése a fegyverforgatás. Gyerekei sincsenek! Erre az az elvont magyarázat szolgáltat elfogadható választ, hogy a magyar nőkkel fordul elő az, hogy néha szülés helyett kilenc hónapig nem járnak a budira! Ezt a Steaua-Újpest bukaresti mérkőzésen kifeszített bannerről tudtam elolvasni. Nos, ezt összevetve Boróka kijelentésével, hogy három gyerek anyja lenne, és ezt megtoldja még azzal is, hogy mindhárom gyerek magyar lenne, akkor érthető a tudatalattim kombinációja is!
A fenti szálat tovább fonva kiderül, hogy miközben Boróka hadistennő semmiféle magyar nacionalizmust nem tűr meg, addig a magyarok ellen megnyilvánuló páratlan ocsmányságot nem észleli! Vagy talán mégis igen, és mivel abban nem talál kivetendőt, azt nem igyekszik cáfolni sem, tehát elfogadja!
Aztán van még egy másik, régebbi forrás is, mikor a magyarországi testvérek kommunista alapítványa kitüntetést akasztott az amazon nyakába, mert páratlanul szépen átkozta magyarjainkat. Itt, olyanokat lehet olvasni, hogy aki olvassa, az tényleg azt hiszi, hogy álmodik! Szűcs Julia laudációja!
sokáig azt hittem, hogy Parászka Boróka egy csengő-bongóan rímes írói álnév. Valójában egy erős, és könyörtelen nyugalmú, rettenthetetlen és szárazhumorú férfi lakik mögötte, egy legeslegújabbkori Pimpernel, aki egyszer-egyszer a Magyar Narancs, olykor-olykor a Holmi és persze legnagyobb örömömre és sűrűn, házam táján, a Mozgó Világ olvasóit gyönyörködteti talmi, gyarló, sunyi, álszent természetünk leírásával, hogy kimentsen minket a kárhozatból, s rávezessen minket az igaz útra.”
Álmomban, rémálmomban mindezt én is elhittem, és azt is, amit róla elmondtak, de inkább azt, amit elképzeltek, elképzeltem róla! Addig, míg az éjjel felriadtam, és beindultam, hogy a helyére rakjam végre már ezt a fehérnépet, aki ennyi sértegetést, ocsmányságot és aljasságot követett már el Nemzetünk, közösségünk ellen! Azt mondja egy régi, vadállatok által használt közmondás, hogy „Rossz az a kotló, amelyik a saját fészkét szarja le!” Boróka náccsága már úgy teleszart itt mindent, hogy az már minden jó ízlést, és tűrhetőt túllép. Ezért is a válogatásmentes stílusváltásom, mert aki nemzettársait vadállatoknak nevezi, annak ez már csak kényeztetést jelenthet! Hiába a sok szemérmes fejcsóválás, és óvatos nana, úgy látszik, másképpen nem megy! Júlia asszonyság ömledezik és csillogtatja az okkult tudományát, hogy valami értelmeset is kihozzon, mert mikor magyargyűlölő elvtársnőjének a nem létező érdemeit latolgatja, nem ülhet csendben. Hogy hosszú pályafutása után ne kelljen a szöveg alapján következtetnie arra, hogy én nekem mi lenne a mondanivalóm, és a rejtőzködő énemet se kelljen felderítenie, elmondom én magam úgy, ahogy csak az általa kitüntetett díszpéldány tudná jobban! Opus C. Styler: Parászka Boróka. Billentyűkön játszik: A szerző!
Hát nem szép? Rettenhetetlen, száraz humorú férfi lakik mögötte! Rávezet minket az igaz útra!
Júlia, menj, menj a ... egyet sétálni! Először is, kit érdekel az a férfi, aki mögötte, mellette, vagy éppen vele lakik? Inkább benne lakna, s akkor talán érthetőbb lenne! Melyik része humoros számodra? Milyen igaz útról beszélsz te? Miféle bátorságról beszélsz, vagy rettenhetetlenségről? Azt, hogy valaki felelőtlenül, de inkább büntetlenül bármilyen ocsmányságot rámondhat egy nemzetre, a „saját” nemzetére, ez bátorságot jelent? Legfeljebb vakmerőséget jelenthetne, de ennek semmi köze nincs a bátorsághoz!
Megmondom neked Júlia és nektek Júliák, hogy Parászka Boróka egy felelőtlen, magyargyűlölő, nemzetpusztító bértollnok! Eszetlen, és utcaszélien mocskolódó, mint azok a cigányok, akiket most, legutoljára úgymond védelmébe vett! Esze ágában sincs bárkit is védeni, mert lelketlen sivár egoizmusa ilyenre nem teszi alkalmatossá! Csak egy valamije van, a megnyomorodott lelke, aminek sötét bugyraiból bűzös, fertőző felhőket okád a környezetére. Erre mondja Júlia, hogy mérgezett nyilakat lő ki a kiszemeltek bőre alá! Igen, úgy van! Mérgezés és álnok szavak, amelyekkel emberek százezreit sért meg, nemzeti hovatartozásuk miatt, mert ez igazi szakmaiságot jelent. Mindig, de mindig csak a magyarságot mérgezi átkozott nyilaival, mert azt büntetlenül teheti! Ez az apró tény mindig elkerüli az erkölcsöt, toleranciát prédikáló, szemforgató, igenlő kórus figyelmét. Ez kitartást, rettenhetetlenséget jelent! Hogy ki miben, milyen feladat végrehajtásában kitartó és verhetetlen, az már más erkölcsi elbírálásban részesül. A kettős, liberális mérce alapján! A másikon, a hétköznapin a pórnép, és legújabban a vadállatok méretettnek meg! Ez olyan liberális, újfajta akadémikus kifejezés, mint ahogy a „Kelet-Európa szarban van!” megállapítása is! Hát igen, ha te mondod Boróka, mert ehhez nem kell különösebb magyarázat! Te mindent összeszarozol magad körül, és úgy tűnik, ezért is fizetnek, hogy ezt minél alaposabban megtegyed! A következő kijelentés, attól eltekintve, hogy más szemében a szálka mindig nagyobb, „nem tudtok magyarul helyesen írni”, megtudjuk, hogy mégis neki áll fentebb!
Senkinek a családját, gyerekét nem illik bevonni vitákba, és talán nem is illene másnak se ezzel érvelni! Mindenki annyi gyereket szül, ahányat tud, vagy ahányat csinálnak neki! Azt azonban kétlem, hogy három magyar embert csak úgy lehet szülni, ajándékképpen Erdélynek! Az alma nem esik messze a fájától, és akkor hátha a csemetéknek is lesz már zsenge koruktól olyan, hogy mérgezett nyílvessző, amit csak úgy kilőnek a kiszemeltekre! A kicsi kutya a nagytól tanul, és ne is firtassuk, hogy ki lesz a célpont!
Egyébként milyen bátorság, és milyen amazon az, aki a gyerekei és nőiessége mögé bújik, ha a saját marhaságai miatt, befűtenek neki? Ilyenkor hol van az a környéken lakozó férfi, akit Jucika meglátott a Boróka aurájába bújtatva? A következő linken olvasható, hogy semmi nyoma a korábbi harcias amazonnak, mert a családja épségért aggódik! Deja Vu! Múlt héten a másik kolléga, Czika Tihamér volt életveszélyben hite miatt, most a másik visong, mint a fészkét féltő jómadár. Úgy tesz, mint aki tudja előre, hogy a gyerekeit, vadállatok módjára, szét fogják tépni, de legjobb esetben is a kerítésre fogják szegezni a büntetőexpedícióra kiszállt kommandós nácik, mert ez ősrégi magyar szokás lenne, és „Ilyen világban élünk!” sóhajtja bánatában!
Nem ártana háromgyerekes anyának a jobbik eszét használni, igazi anyaként viselkedni, és nem esztelen provokációkkal a három kiskorú gyerekét sodorni vélt, vagy valós veszélybe, majd áldozati pózban megjátszani Niobé tragédiáját! Erre mondtam, hogy a vakmerőség és a bátorság nem ugyanaz! Ez esztelenség és gyávaság is! Kiderül, hogy nemcsak a nagyvilágban nincs a kellő helyén, hanem anyának se igazán jó! Hol van ilyenkor az asszony férje? Nem másért, de az internetes ismerősök mit tudnának segíteni, ha a Boróka asszonyság mocskos szája miatt, a vizionált vadállatok és vérszomjas nácik beugrálnak a kerítésen? Mint ahogy egykoron a szovjet katonák tényleg megtették az asszonyokkal ugyanott, abban a nyárádmenti faluban? A Parászka Borókák ilyenkor felvillanyozódnak és cinikus vigyor kíséretében már lövik is a hidra mérgező vérébe mártott nyílvesszőiket:
-Megkapták azt, amit megérdemeltek!
-Nesze nektek, ha kellett a Don-kanyar!

2009. július 15., szerda

Ne Harapj Soha a Saját Fajtádba!

„Kard által vész el az, aki kardot ránt!” Mondja a bibliai bölcsesség, és ezen nem is kell vitatkozni. Mi van akkor, ha valakinek csak fakardja van, de úgy hadonászik vele, mintha legalábbis a szamurájok félelmetes katanáját villogtatná a feje fölött? Én két esetet tartanék figyelemreméltónak. Egyik esetben kiszól az anyukád, hogy: -„Fiacskám, ne loholj egyfolytában le és fel, képzelt ellenségeket kaszabolva, mert lefújja a szél a papírcsákódat az izzadt fejedről, és megfázol! Köhögni fogsz, és akkor jön a doktor néni az injekciós tűvel!”" Másik esetben úgy jársz, mint Czika Tihamér a napokban. Itt olvasható, hogy miről van szó, és az, hogy mennyire igaz az is, hogy minden nemes cselekedet következményeképpen, eljön egyszer a méltó fizetség ideje is! Hogy miért éppen most? Hogy miért ilyen hevesen? Ennek is megvan a maga magyarázata. Mielőtt kimondanánk a salamoni bölcsességet, hogy eljött az elszámolás ideje, érdemes egy kis kitérővel szemügyre venni a régebbi és időben közelebbi eseményeket, úgy itthon, mint Magyarországon is! Az előbbi bejegyzésemben említettem, hogy minden változás előtt létezik egy korábbi korszak, amelyik sajátosságaival kiváltja a következményeket és a bekövetkezendő eseményeknek ad irányt! Ami ma történik, annak már tegnap és tegnapelőtt megástuk, megásták valakik a medrét! Jól vagy rosszul! Ha a hullámok kicsapnak, féktelen száguldásukban elöntik a világot, akkor rosszul volt megásva az árok, ha egyáltalán volt valaki, aki gondolt volna arra, hogy egyáltalán árkot ásson. Nálunk árkokat nem ástak, a jövőre senki sem gondolt! Igaz, ásni ástak gödröt a Nemzetnek, de egymásnak is! Emeltek gátakat és tettek keresztbe is! Mindenkinek, akinek volt mersze kimondani nemtetszését! Kaptak bélyegeket, bírálatokat, megvetést és kivetettséget! Eközben a gátak mögött egyre nőt a hullámok ereje! Aztán az idén átlendült az ár, és most ropog-recseg a gát, indul az ár! Magyarországon új lendületet adott a Jobbik előretörése a nemzeti vonalnak. Azt mondja, amit már jó ideje sokan, nagyon sokan vártak! Sokkal többen, mint azt a fellegekben járók el tudtak képzelni! Ahogy kinéz a dolog, ez még csak a kezdet, és alaposan betesz a FIDESZ-nek is, aki évtized óta igyekszik sikamlós manőverekkel kikerülni azt a szerepet, amit jogosan-jogtalanul elvártak tőle! Itt, Romániában az MPP morális bukása, Tőkés László kétkulacsos mesterkedései lerántották a leplet arról a tévhitről, hogy a mára már trottyossá vált politikai gárda valaha is képes lesz beváltani húsz éves ígéreteit! Az RMDSZ szót sem érdemel, meddő banya lett belőle! A mostani számtalan ifjúsági rendezvényen, a többnapos táborokban, az ott összegyűlt fiatalok ezreinek körében valóságos reaktorok működnek. A tömegek eksztázisai, a tömegek erejének megnyilvánulásai döbbenetes erővel ragadja magával a beavatatlanokat is, az együvé tartozás érzete pedig elementáris erővel nyilvánul meg! A nemzeti alapon való együvé tartozás érzete sehol sem nyilvánul meg erősebben, mint ilyenkor! Aki csak egyszer is részt vett egy ilyen rendezvényen, annak soha el nem múló élményt jelent, ami semmi máshoz nem hasonlítható! Vérforraló zene, hajnalba nyúló hangversenyek, bulik! Szerelem, alkohol, féktelen energia! Dorbézolások, zene, és mérhetetlen energiák megnyilvánulásai úgy, ahogy csak a mindenkori fiatalság tud produkálni! Jó vagy rossz, ez van! Aki nem volt soha fiatal, az vessen rájuk követ! Most akkor itt van egy hatalmas erőforrás, ami fantasztikus energiákat képes produkálni, egy tömeg, amelyik menni akar valahová, tenni akar valamit, értelmet akar az életben és várja, hogy valaki-valakik megmondják, merre és hová induljanak el! Jönnek a rockerek és mondják azt, amit mindenki tud! Kurva ez a világ, a gazdagoké a hatalom, tied a nyomor! Kiszúrnak veled, senki sem törődik veled, az állam egy gazemberek gyülekezete! DE nem baj! MAGYAR VAGY, hiába utálnak a románok, a szerbek a szlovákok! Kapják be, mert MI SZERETJÜK EGYMÁST! Dögöljenek meg az árulók és a kollaboránsok, az élősködők! Ezzel szemben mit mutatnak fel azok, akik éjjel nappal hangoztatják, hogy ha rájuk szavazol, akkor aztán milyen jó lesz majd neked? Hát sokat nem, de adnak 5000 lejt az EMI- tábor szervezésére, hogy ne lehessen azt mondani, semmit se tesznek! Ezt sem csak úgy simán, hanem inkább kényszerből, vagy ösztönös előrelátással! Árus Zsolt részletesebben leírja blogjában, hogy hogyan. Ez azért mégsem ilyen egyszerű, mert miután Borboly Csaba végre aláírja a megyei tanács döntését és a százezres tömegek érdekeit is "igyekszik érvényesíteni", megkapja a maga fejmosását fentről! Eckstein Kovács Péter beszól, hogy Borboly Csabának nincs joga és felhatalmazása az RMDSZ részéről, hogy nácikat pénzeljen! Legalábbis ez derül ki az Új Magyar Szó mai cikkéből, amit egyik régebbi ismerősünk Parászka Boróka neve is fémjelez! Nos, én annyit kérdeznék, hogy a Hargita megye tanácsa kinek és mennyi pénzt utal ki törvényesen, az mennyire kell Eckstein Kovács Péter szájízének megfeleljen? Annak az Ecksteinnak, aki Bukarestben nyalja fényesre a Székelyföld autonómiáját tagadó államelnöknek a hátsóját, mint tanácsadó és magyar kisebbségi szakértő! Meg is kapja a magáét, mert felfigyelnek rá a kurucok, és a sajátos stílusukban kiátkozzák az árulót minden felmenőjével együtt, egészen Mózesig! Ja, és persze Parászka Boróka is, aki egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy ha egyszer magyar ügyről van szó, akkor ne igyekezzen valami aljasságot mondani! A magyarok ellen! Ő az, akiről már egyszer írtam egy korábbi bejegyzésemben, hogy nem egyéb, mint tégla! Tégla a Nemzetünk falában! Ha nem lenne az, győzzön meg az ellenkezőjéről! Például azzal, hogy kimondja, korábbi állításával szemben, hogy igenis Erdélyben szükség van magyar anyanyelven működő egyetemekre és teljes felsőoktatási tanítási rendszerre! Addig is, ilyen sötét alakok nyújtanak alternatívát és mondanak ítéletet arról a közösségről, amelyikhez semmi közük nincs, és soha nem is tartoztak hozzá korábban sem. Gondolom, ezért tudnak nyugodtan aludni, mert soha nem néztek szembe azokkal, akiket minduntalan mocskolnak, és elárulnak! A hírhedt CSEKA, a későbbi NKVD komisszárjai számára utasítás jött, hogy ezután a halállistákon szereplőket tarkólövéssel kell kivégezni! A magyarázat lakonikus rövidséggel úgy szólt, hogy nehéz a hóhérnak az áldozat szemébe nézni, és mivel nagyon nagy a nép ellenségeinek a száma, sok lesz a munka, s nem remeghet a fegyvert tartó kéz! Hát igen, minden népnek megvannak a saját komisszárjai, és sokaknak nem remeg a keze! Annál inkább kezd azonban remegni a gatyája sokaknak, mint Czika Tihamér barátunknak is! Tanulság lehet mindenki számára az, hogy aki fakarddal hadonászik, azzal előfordulhat, hogy valaki komolyan veszi és egyszer oda is vág, s olyankor még az ateistákat is elöntheti egy pillanatra a mély vallásos meggyőződés! Nem tartom szerencsés esetnek, ha valakire ezután vadászni fognak Kolozsvár utcáin, mint ahogy a kuruc legények ígérgetik Tihamérnak, akinek nem lehet ezután jó hangulata este az utcákon. Remélem, nem esik bántódása, és nem kell az EMI-t beperelje, amit igazán nem bölcsen, előre felelőssé tesz egy jövőbeli esetleges verésért. Egyszerűbben kell ezt elintézni! A jövőben előfordulhat, hogy sokunkat elszámoltatnak korábbi hülyeségeink miatt, és ezért nem kell olyan dolgokat firtatni, ami ilyen dühödtségeket vált ki! Vannak sokan, akiknek a Nemzet eszméje szent és sérthetetlen! Vannak olyanok is, akik hitük miatt képesek ostobaságokat is elkövetni, és ez egyáltalán nem csak a magyar nemzet sajátossága lenne! Sőt! A történelmi példák sora végtelen hosszú, és mi még a lista közepén se lennénk!
Kurucok! Tudjuk, hogy szeretitek Hazátokat, Nemzeteteket! Szeretitek Magyarságunkat és mindent, ami ezzel jár! Én is szeretem, más is! Így helyes ez! Ebben megegyezhetünk, de ne verjetek meg senki olyant, aki csak egy fakarddal hadonászik! A kobra is csak akkor mar, ha muszáj és akkor is ésszerűen adagolja a befecskendezett mérget. Néha csak odakap figyelmeztetésképpen, és egyáltalán nem fecskendez mérget, ha nem tartja azt szükségesnek. Ezért is lett az ősi Egyiptomban a bölcsesség jelképe és a fáraók szent állata!
Maradjunk meg bölcsnek és csak akkor marjunk, ha már nincs más lehetőség, és akkor is csak mértékkel! Így lehetünk egyszerre tisztelt, csodált, de ugyanakkor félelmetes ellenfél is, akivel nem jó dolog ujjat húzni! Akkor leszünk bölcsek! Mint a kobra!

 
Visit InfoServe for blogger backgrounds.