Téli Képek, Téli Berek.

Én most nem tudom eldönteni, hogy a meteorológusoknak is sikerült végre egy helyes prognózist felállítani, vagy csak sikeresen ráhibáztak a jóslataikkal, egy dolog azonban biztos! Olyan tél van nálunk, mint amilyent csak azokban a régi jó időkben volt szokás így összehozni.

Az egykori Nyárád kiszáradt medre ideális hely lehet ilyenkor egy kis téli kiruccanásra.

Édesapám elbeszélése szerint ez az öreg fűzfa már az ő gyerekkorában is itt volt, a második világháború idején egy tüzérségi lövedék robbant  fel a közelében, azóta lett ilyen ferde.

A közelben egy rókavár húzódik meg az agyagos mart alatt. A várban ilyenkor rókakölykök vannak, a havon friss vércseppek árulkodnak arról, hogy róka komáék igen gondos szülök. A havon friss nyomok sokasága árulkodik a megnövekedett forgalomról. Árulkodó nyomok a havon, aminek a lopakodás nagymesterének számító róka egyáltalán nem tud örvendezni.

Jó pár méterrel arrébb, egy odvas fa álcázásában található a szokásos vészkijárat is. Ami biztos, az biztos! Róka koma nem bíz semmit sem a véletlenre!

Ha a róka kölykei nem is éheznek, a vastag hótakaró miatt nehéz mindenkinek táplálékot találni. A fácánoknak sem lehet könnyebb, de egy dolog biztos! Utolérhetetlen precizitással képesek felderíteni a széles, hófödte mezőn az elhullott, kint felejtett kukorica csövet, ami bizony égi mannának számít ebben a zord időszakban.

A varjak sem örvendeznek a hónak, panaszos károgással keringenek a levegőben, míg egy másik része a csapatnak  tartalékra kapcsolva pihen, miközben fekete tollazatuk révén melegednek a vén diófa ágain gubbasztva.

Ez pedig csak bónusz! Zúzmarás nádbugák a ködös napfényben.