- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2009. augusztus 26., szerda

Meteoritok, vagy csak kövek?

Tavaly télen kirándulni mentem egyet a környező dombokra. Késő délután már hazafelé tartottam, mikor a fejem fölött furcsa dörejt hallottam. Elképedve hallgatóztam, hogy ilyenkor errefelé nem szokott égzengés lenni január közepén. Néhány pillanat elteltével tompa pufogásokat hallottam, majd sustorgást is, mint mikor pezsgős üvegeket nyitogatnak. Néhány másodpercig tartott csak az egész, és megértettem, hogy az égből kövek hullanak a környékre. Meteorzápor hullott az égből! Több ponton is sziszegést hallottam a közel félméteres hóban, de sehogyan sem tudtam egyetlen becsapódást sem megtalálni. A környező hó alaposan  fel volt túrva, ugyanis korábban gyerekek szánkóztak a környéken, s így nehezen lehetett a becsapódások nyomait megtalálni. Sokáig keresgéltem a környéken, de a rohamos sötétedés miatt semmit sem találtam a potyogó kövekből. Csalódottan mentem haza, de a legelső alkalommal visszatértem a "zápor" helyére, amikor már a hó is eltakarodott. Fényes nappal, órákig kutattam át minden négyzetmétert, s egy óriási mágnessel keresgéltem, de néhány sörös dugón és két rozsdás drótdarabon kívül, semmiféle vasat sem találtam. A környék mocsaras hely, ahol a domboldalról lefolyó víz megáll a vasúti töltés előtt. Kavics rengeteg van a földbe ágyazódva, de ezek lekoptatott folyami kavicsok, és a vasúti töltés kövei is könnyen felismerhetőek. Így, olyan köveket keresgéltem, amelyek formára és külalakra is eltérnek a környéken találhatóaktól. Pár órás keresgélés után találtam néhány furcsa darabot, amelyek az emlegetett szempontok alapján ítélve, teljesen eltértek a többitől. Kb. tíz különböző darabot sikerült összegyűjtenem, amelyeket később otthon alaposan átvizsgáltam.
Az égből hulló meteoritokat két fő kategóriába szokták osztályozni az összetételük alapján. Az egyikbe a vas-meteoritok tartoznak, amelyek vas-nikkelből állnak, míg a másik kategóriában a kő-meteoritok tartoznak. Ezek nem tartalmaznak fémet, és összetételük a sziklakőhöz  hasonló. Alapanyaguk a különböző szilikátokból tevődnek össze. Van egy harmadik kategória is, a vegyes összetételű meteoritok. Ezekben úgy a fémek, mint a szilikátok is előfordulnak. Az általam talált meteorgyanús kövek közt egyik sem tartalmaz fémeket, tehát legfeljebb kőmeteoritokról lehet szó.
Függetlenül az összetételtől, a meteoritok közös vonása az, hogy magukon viselik a légkört átszelő viszontagság nyomait. A kozmikus sebességgel érkező meteorok, ha méretük nem elégé nagy, akkor kivétel nélkül elhamvadnak a légkörben a súrlódás okozta felmelegedés következtében. Nagyobb mérettel rendelkező meteornak esélye van, hogy elérje a föld felszínét és becsapódjon abba. A Hold felszínén számtalan becsapódási kráter látható, de a földön is találhatunk ilyeneket. Néhány túlhevült bolida a túlzott felmelegedés következtében még a légkörben felrobban, és valóságos meteorzáport zúdít a környezetére. A kőmeteorok gyakrabban robbannak fel a hő okozta belső feszültségek következtében. A vasból összeállt meteorok valamivel jobban viselik a hirtelen felmelegedést, mivel jobb hővezető képességük miatt kisebb szerkezeti feszültségek lépnek fel a belsejükben.

Tehát olyan jeleket kellett keresnem, amelyek extrém felmelegedés okozta elváltozások nyomait jelentik. Ennek alapján két darabot sikerült kiválasztanom. Mindkettő felületén olvadások nyomai fedezhetőek fel, és a hirtelen lehűlés okozta felszíni mikrórepedések nyomai is megtalálhatóak. Tehát sikerült két darabot találni, amelyekről gyanítható, hogy kozmikus eredetűek lennének. Biztos választ a geológiában jártas szakember, és-vagy izotópos laboratóriumi vizsgálat adhatna. Addig is közszemlére bocsájtom a két darab követ, hátha akad valaki, aki leleplezi az igazságot. Nem állítom, hogy a kérdéses darabok valódi meteorok lennének, csak annyit tudok biztosan állítani, hogy a környéken még hasonló darabok sincsenek, és a fentebb leírt kőesőt magam tapasztaltam meg. A hely, ahová becsapódtak nincs elérhetetlenül messze, néhány perces sétával elérhető. Ami gond, hogy nyáron buja növényzet fedi a területet, és esős időben bokáig érő állóvíz fedi. Tavasszal azonban, ha szárazabb az idő, kitűnően lehet kutatgatni a talajt égi vendégek után. Íme, a két darab kő!





Itt újabb fotókat készítettem, miután letörtem egy darabot a nagyobbik darabból.



 
 


7 megjegyzés:

Silye Lorand írta...

Kedves Karesz!
Bár nem vagyok meteorit szakértő, de földtanász lennék.
Nem akarlak elkeseríteni, de a képek alapján egyelőre azt tartom valószínűnek, hogy nem meteoritokkal van dolgod. Ugyanakkor persze, pontosabb véleményt csak akkor tudnék mondani, ha élőben is látom azokat a kőzetdarabokat. Jó eséllyel egy vékonycsiszolat alapján is sokat lehetne mondani, de már is is segítene, ha egy pici sarkat letörnénk, és a friss felületet vizsgálnánk meg.
Mindenesetre nem csak olvadás okozhat olyan kőzetdarab alakot és színt, mint a képen látható darabok.
Mindenesetre az egyetemünk kollekciójában levő darabokhoz nem sokban hasonlítanak.

Ha tovább érdekel a téma, és igényt tartasz a segítségemre kérlek írj e-mailt (silyel@bioge.ubbcluj.ro).
Minden jót!

Névtelen írta...

Lehet, hogy vadászat volt a környéken, és a sörétek estek a földre.

Karesz írta...

Köszönöm a szakvéleményt, és tanácsodat megfogadva a nagyobbik követ megkoppintva, le is vált egy darab belőle.Nos, nem sokkal lettem okosabb tőle, de nem úgy mutat, mintha égi kő lenne! Magja van, és nagyítva szemcsés szerkezetet mutat, mintha homokból lenne.Réteges szerkezetű, mintha valami mag köré anyag rakódott volna az idők során.
Elfelejtettem megjegyezni, hogy a mágnes nem vonzza magához, tehát vasat nem tartalmaz a rozsdás szín ellenére.

Karesz írta...

Érdekes magyarázatot találtam a fent bemutatott kő eredetére. Édesapám azt mesélte, hogy a háború alatt és után sok helyen találtak hasonló köveket a becsapódott lövegek kráterei körül. A környéken reaktív páncéltörővel kilőtt tank alatt, amelyik napokig égett, teljesen összeolvadt a vas a kövekkel. Mikor kiemelték később a tankot, a helyén hasonló, réteges kőkráter maradt.
Azon a helyen, ahol én találtam a kődarabot, egy német légvédelmi állás volt, amelyik a Nyárád folyón átívelő vasúti vashidat védte. 1944-ben a román tüzérség szétlőtte a hidat és az állást is. Később páncélosok is harcoltak a közelben, néhányuk ma is a föld mélyében vannak, mert az iszapos talajból nem tudták kiemelni a kiégett járműveket. Buldózerekkel takarták be helyet, alaposan feltúrva a környéket.
Ha nem meteorit, akkor egy kilőtt panzer darabja lenne?

Névtelen írta...

Szia, én Budai Ferenc vagyok Hatvanból. Hobbiként és bérbe is készítek vékonycsiszolatot, felületi csiszolatot. Ha akarod, ingyen megcsiszolom a legérdekesebbnek tartott követ (a veszteség kb. 1cm lesz a csiszolásnál!)és szakvéleményt is kérek. Üdv Feco

ferenc.budai@freemail.hu

Karesz írta...

Kedves Fecó!
Köszönöm ajánlatodat, és ez alkalommal elmesélem, hogy időközben megvizsgáltattam köveimet egy szakemberrel. Sajnos nem égi eredetűek, de közönséges kavicsoknak sem tekinthető egyik darab sem. Egyik, a megpattintott darab palás homokkő, és extrém hő hatására olvadt össze. A másik darab szintén olvadás nyomait viseli magán, és mindkettő magnéziumot tartalmaz nyomokban.
Ezek szerint helytállónak tekinthető az a feltételezés, hogy mindkettő a második világháború idején keletkezhetett.

Névtelen írta...

Hát nem tudom lehet hogy az, én hobbiból kutatok ijeneket. Nekem is van egy furcsa kövem. Lukak vannak rajta , nehezebb mint egy azonos méretű átlag kő, és fém is található benne. Na mindegy a lényeg az hogy szerintem kérdezz meg pár szakembert, hátha sikerrel jársz! További sok sikert! :-)
Nikolett