Őszi Vers
Elmentél egy fényes napon
veled ment a nyár
búsan áll az öreg hársfa
emlékedre ködös fátyol száll.
Megtört fénybe süppedt mezőn
ólom lábon járó időn
elnyúlt pára kúszik csendben
letűnt idő jár egy helyben.
Ökörnyálon úszó álom
fáradt égen, langyos napon
elmélázó természetben
felhőn szárnyal, fent az égen.
Rövidülő nappalokban
fordul időnk egyre jobban,
körbejárunk esztendőkben,
és eggyé válunk, végtelenben.
Nyárády Károly
7 megjegyzés:
A lenti kepek derusebbek mint versed, dehat nem ebben all a szepsege, hanem a valosag kifejezeseben.
Ez nagyon szép
Your photo is very beautiful and the contrasts are specular. It seems even a painting.
Greetings
Nagyon szép vers...mesterien fűzöd össze a szavakat :)
és a kép előtte...gyönyörűűű!!
Kedves Iri, ezt a verset nem most költöttem, s hangulata az akkori lelkivilágomat tükrözi. "Születésének" éve 1987, és a napokban bukkantam rá. Teljesen véletlenül estek ki a régen írott füzetlapok egy mappából, ahol másvalamit kerestem. Csak most tűnik fel nekem, és gondolkodok azon, talán nem is volt véletlen.
Zicin Tesoro, tu sei carina come al solito. Grazie! :-)
Dear Roberto M. Alves, is partly right, the image is made (manipulated) Photoshop 5. :-)
Kedves Romi, nagyon szépen köszönöm dicsérő szavaidat. Örvendek, hogy kedvedet leled "alkotásaimban" és hogy örömödre szolgálhatok.
Egy szépen megalkotott melankolikus hangulat, melyben Te magad azonosulsz a megfestett képpel.
Gratulálok!
precioso soneto amigo al otoño
un abrazo
la foto buenísima
Megjegyzés küldése