- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2010. szeptember 29., szerda

Ki is a NŐ?



Ki a Nő?

Ki lehet valójában Ő, ki is a Nő?
Ki által a férfi is csak világra jő.
Ki által méltó helyedre kerülhetsz
Ki elöl akarva sem menekülhetsz!

Ki lehet Ő, aki az egekbe emel?
Ki kedvére lehet: álom vagy teher.
Ki szavával öl, és testével éltet
Ágyadban tombol, s lelkedben éget.

Ő az! A Nő, ki férfinak szárnyakat ad
Kivel egekbe szállsz, s a pokolba juttat.
S ha pokolban lenne, oda is követed
a csalfa délibábért eladod lelkedet.

Ő a Nő, ki elcsábít szédítő dalával
Ő az, ki csalogat, s fejbe ver szavával
Ő az Anya, a Szerető, a Kurva és Feleség
 Ha tied így egyben, örömöd a végtelen ég!

És nem számít már, hogy sétálsz a falakon
négykézláb állsz, vagy lógsz fényes láncokon
és képes vagy járkálni a puszta árnyékon is
és sziréned daláról jól tudod, mennyire hamis!


Nyárády Károly

2010. szeptember 28., kedd

Őszi Szonett




Őszi Vers

Elmentél egy fényes napon
veled ment a nyár
búsan áll az öreg hársfa
emlékedre ködös fátyol száll.

Megtört fénybe süppedt mezőn
ólom lábon járó időn
elnyúlt pára kúszik csendben
letűnt idő jár egy helyben.

Ökörnyálon úszó álom
fáradt égen, langyos napon
elmélázó természetben
 felhőn szárnyal, fent az égen.

Rövidülő nappalokban
fordul időnk egyre jobban,
körbejárunk esztendőkben,
és eggyé válunk, végtelenben.

Nyárády Károly 

2010. szeptember 24., péntek

Újabb Blogger Díjat Kaptam


A mai napom nagyon jól kezdődött, és bár nem volt egy könnyű nap, csak sikerek és kellemes meglepetések zuhogtak rám. Nyugtával dicsérd a napot, és ekkor kiderült, hogy a meglepetések sora számomra nem ért véget. Újabb blogger díjat kaptam, ezúttal egy másik kedves ismerősömtől, Szinditől.  Ezúttal is köszönöm, hogy gondolt rám, és hogy megtisztelő figyelmével kitüntette közösségi szereplésem szerény fészkét.
A díjazási szabályok értelmében már kitettem a díj szimbólumát oldalamra, a Szindi blogjára mutató linkkel. 
A kitüntetett személynek, az érvényes szabályzat értelmében, a következő előírásokat köteles betartania! Mese nincs, aki elhanyagolja, az méltatlan lesz ezáltal a díjra! Úgy, hogy mindenki csipkedje magát rendesen!
  1. 1. Meg kell köszönni.
  2. 2. A logót ki kell tenni a blogomra.
  3. 3. Be kell linkelnem, akitől kaptam.
  4. 4. Tovább kell adnom 7 embernek.
  5. 5. Be kell linkelnem őket.
  6. 6. Megjegyzést kell hagyni náluk.
  7. 7. El kell árulnom magamról 7 dolgot.


Tehát: Az én ajándékozómat, Szindit megtaláljátok a http://szindi.blogspot.com/  címen, ahol a szerénykedő gazdaasszony személyében igencsak igyekvő és nem kis tehetséggel megáldott személyt fogtok találni, de többet nem árulok el Róla, lépjetek csak be hozzá bátran. ( jó nő, és már csak ezért is megéri!) Ssssss!
Magamról hét dolog:
  1. Szeretem a csillagos eget, a határtalanságot
  2. Gyűlölöm az igazságtalanságot és a képmutatást
  3. Hiszek egy jobb, emberibb, igazságosabb világ létjogosultságában.
  4. Szeretek néha egyedül, és csak a saját gondolataimmal lenni.
  5. Szeretem a társaságot, a barátokat, az ismerősöket, a hétköznapi embereket.
  6. Nincsenek megvalósíthatatlan, irreális álmaim, ennek ellenére, sokszor a fellegekben járok.
  7. A többit elmondom később, de azokat egyszer ki is kell találnom, (hogy legyek szép is, ne csak ilyen okos!)  :-)
És most az én kiválasztottjaim jönnek, kérem tapsolják meg őket!
  1.  http://csillaggondolatok.blogspot.com/
  2.  http://sweethomebytheriver.blogspot.com/
  3.  http://agnesblogja.blogspot.com/
  4.  http://vorosliliom.blogspot.com/
  5.  http://fanny-onewayticket.blogspot.com/
  6.  http://felholanyka.blogspot.com/
  7.  http://nyaradiemi.blogspot.com/
Fogadjátok örömmel, és akik most kimaradtak, azoknak üzenem, hogy legközelebb ők lesznek a kiválasztottak! Most csak hét darabot kaptam, pedig ötször ennyi is elkelne.
Legyetek jók!

Magányos Ősz Csendes Vizein


2010. szeptember 22., szerda

Somewhere in Time


Sergei Rachmaninov: "Rhapsody on a Theme of Paganini" partitúrájával aláfestett filmet valamikor a nyolcvanas évek közepén volt alkalmam először látni a mozivásznon. Annyira döbbenetes élmény volt számomra, hogy hasonlóan mély, filmhez kötött élményben talán azóta sem volt részem. Az eltelt évek során számtalanszor néztem végig, újra meg újra, ismerem már minden részét, mégse tudok szabadulni észbontóan varázslatos hatása alól. Minden gépemen rajta van, s ha rátalálok, mindig nézegetem a részleteket. Utána csak merengek, mert előtte mindig merem remélni azt, hogy ezúttal valahogyan másképpen lesz. Valahol az időben hátha megoldódott a rejtély.

2010. szeptember 18., szombat

REKVIEM - Molnár István Emlékére

A mai napon kísértük utolsó útjára kedves barátunkat, Molnár Istvánt Udvarhelyen, a Szent Miklós-hegyi ravatalozóból. Eltávozó ismerőseink, barátaink, rokonaink halálukkal mély nyomokat hagynak lelkünkben, s bármennyire is igyekeznénk továbblépni ezután, kiderül, hogy ez valójában lehetetlen dolog. Minden alkalommal megtanulhatjuk, hogy valójában önmagunk egy részét is mindig odatemetjük az elhantoltak mellé. Így van ez, mert bár végtelenül sokan voltunk, vagyunk és talán még leszünk, valójában egyek vagyunk. "Senki sem különálló sziget!" és "Ne kérdezd, kiért szól a harang!.." mert " Érted szól!"
István barátunk hosszan tartó betegség áldozata lett, de ha egy másik barátom szavait idézem, akkor ez úgy történt, hogy István megegyezett az Úrral. Emberként túl nagy terhet cipelt már, s az Úr levette válláról a terhet.
István barátom, ha már felértél a Hadak Útjára, és este összeültök őseinkkel a tűz köré, megbeszélni Nemzetünk nagy gondjait, vess egy pillantást arra a kis fényre is itt lent, mely az emlékedre gyújtott gyertyából száll fel Hozzád, e néhány sor kíséretében.


Utolsó Szó


Előttem most egy halvány gyertya lángja ég
Emlék már, kit elengedett föld és befogadott ég 
Kinek hangját hallom még, és arca földereng
Emlékén a jó barát egy pohárral most elmereng 

Egy jó barát, kit ma kísértünk utolsó útjára
Kinek ma tettünk először virágot hantjára 
Kinek tiszteletére ma szóltak bús gyász szavak 
Kinek utolsó útján álltak ma dísz-sorban férfiak 

Lélekharang hangja kondul, gally hull alá dörögve
Elválunk lassan most sírva, de velünk leszel örökre! 
Őszi szél kap gyászszalagba, s integetve búcsúzik 
Galambcsapat röppen égen, s talán velük utazik 
Együtt szárnyalnak fel oda, hol már minden szikrázik
Galambszárnyú angyalok a lelkét fel az égig kísérik. 


 István Barátom, nyugodj békében! Én nagyon remélem, hogy egyszer majd találkozunk még, valahol, valamikor, de addig nagyon fogsz hiányozni! Isten veled!

2010. szeptember 13., hétfő

Alcoholizmus


"- Woooooomann, pleeeease don`t cry!....Hikkk ... I belive.... I cant fly... I`m a fly! Or someting like that... I Think ...Shit"