- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2007. február 26., hétfő

Attila a dák

Mindig azt hitem, hogy jó fantáziája volt annak, aki kitalálta azt a viccet, hogy a Kárpátok Géniusza, mikor az egyik országlása során ölbe vett egy gyereket, joviálisan megkérdezte tőle azt, hogy: -cum te cheama pui de dac?-mire a gyerek azt válaszolta, hogy:-Attila.
Erre Nicu bácsi nagyot nézett, s szótlanul letette a gyereket.
Sokat röhögtünk akkor rajta, mint minden tiltott viccen, és akkor ez egy nagy elégtételnek számított!
A mai nap rendezgettem az összegyűlt képeimet, amelyeket a tavaly készítettem az egyik kiránduláson. El is felejtettem, hogy a nyáron Tusnádfürdőn, sétálgatás közben a helyi, egyetlen görögkeleti ortodox templomról készítettem egy pár fotót. Több jó felvétel után akadt meg a szemem az alábbi márványtáblán. Mondhatnám, hogy szó szerint leszakadt a pofám, mikor elolvastam. Mielőtt sikerült volna lencsevégre kapnom, bentről a templomból egy testes banya vonszolta ki magát, mint valami krétakori, őskövületből felelevenedett dinoszaurusz, és medvés hangon elbődült, hogy ha akarok filmezni vagy bármit fényképezni, azt csak engedéllyel lehet és azt is csak akkor, ha fizetek is.
Hát fizettem, mert megérte. Miután a pénzt elrakta, semmilyen engedély sem kellet, de nyájasan rám mordult, hogy a templomba be nem enged, csak imádkozni. Mondtam hogy jó, majd egy kicsit később, addig itt kint nézelődök. Több trükk után sikerült csak valahogy elkapnom a pozíciót mert a Kerberosz nem ment többé vissza az odújába. Sunyi pofával nézett, valamit sejtett?
Azóta tudom, hogy a viccből ismert Attila nem fiktív személy, itt él valahol ő, akit egyszer a Nagyvezér az ölében tartott. Ha nem is ő ez a bizonyos Attila, akkor ez egy másik lehet. Hányan vannak Attiláék? Hány ilyen Attila van még, mert én azért ismerek még egyet-kettőt.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

talán román nevű ősök után kellene mi is nézzünk amikor egy-egy magyar templom-építkezéshez hozzáfogunk... hogy az adományok a magyarok részéről jobban érkezzenek , és akkor megszűnne a jobbról balról ideoda csapongó szétszakajtó lelki fájdalma a mai magyarnak..

ismeretlenül - egy zöld éretlen dióburokban vakoskodva - is tisztelettel

Anno Nymus

Névtelen írta...

:-) az adakozás nem szégyen :-)

Névtelen írta...

Mondjuk Attila Lacurosu lehetne az egyik!

Nyárády Károly írta...

Hát ha jól meggondolom ,lehet benne valami.Csak egy dolog hibádzik,az adakozás.Vagy én maradtam le valamiről?