- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2007. február 27., kedd

Tamás a macska


Hatodik életévét tölti a család tagja, Tamás a kandúr. Nevét a Tom and Jerry sorozat egyik főhőse után kapta. Persze, minden más további hasonlóság nélkül, ugyanis Tamás rendelkezik a fajtiszta sziámi cicák rendkívüli intelligenciájával. Hogy nem túlzás az, amit mondok, bizonyítja a fenti kép is, ahol például a lányommal ketten oldják meg az éppen soros matekpéldákat. Ha bármilyen más tananyagot vesznek elő, akkor ruganyos léptekkel, hanyag eleganciával távozik. Csak a matekot szereti, másra rá se néz. Mint minden valamit magára adó macsek, reggeltől estig heverészik. Aztán hatalmas játékot rendez, ha van kivel, ha nincs, akkor megint csak heverészik. Rendesen hozza vissza az eldobott szivacslabdát, addig míg megunod. Kutya se csinálná jobban.
Nagy bajban volt, mikor papagájokat hoztunk a házba. Nem lehetett bírni vele, halálra ijesztgette a szerencsétlen madarakat. Akkor megkapta a Bin Laden nevet is a terror miatt. Lassacskán megértette, hogy nem szabad, de sokáig nézte őket azután is. Nem mászott már fel a falra, nem háborgatta a madarakat, de a fene tudja mi járt a fejében, mikor percekig mozdulatlanul nézte őket. Én pedig őt. Ma már nincs vele baj, tudja, hogy tabu, és nem is néz rájuk. Azonban, ha kiengedem a papikat egyet repülni a zárt lakásba, akkor mereven néz és rögtön elszáll a bizalmam iránta, mikor látom azt, hogy hogyan figyel. Az akváriumot is szokta figyelni hosszú percekig, felmászik a tetejére, körbejárja, keresi azt, hogy hogyan lehetne bemászni oda? Egyszer rendezés alkalmával az egyik halacska ijedtében kiugrott a fedetlen akváriumból, de a padlót már nem érte el. Az ott lábatlankodó vadász elkapta még a levegőben, aztán tűnés. Azóta mindig ott spekulál ha halakat etetsz, vagy valamit matatsz az akvárium közelében. Kirándulni is szeret, egy hétig is elvan velünk a hegyekben vagy a tóparton. Soha senki nem tanította vadászni, de már az első alkalommal megtöltötte a sátrat s a hálókocsit egerekkel, és gyíkkal. A nyáron nekiment egy kutyának is, amelyik mit sem sejtve kutatott valami hulladék után. Felborzolt szőrrel felugrott a szerencsétlen kutya hátára s a karmait belevágta a kutyába. A megrémült kutya megfutamodott vinnyogva, a macskával a hátán. Pár méterrel arrébb leugrott a kutyáról, majd harcias felborzoltan jött vissza, rettenetesen büszkén. Én csak álltam s nem hittem a szememnek. Könnyeztem a nevetéstől, s ha nem látom, nem hiszem el. A kutya se jött vissza, többet nem is láttuk arrafelé!
A legérdekesebb az volt, mikor kaptam egy éjjellátó infravörös cuccot. A füzetben három oldalon dicsérte agyba-főbe magát a gyártó, hogy milyen jó cucc az, amit a kezemben tartok, s a bagoly se lát a vaksötétben, de ez a műszer igen, legalább háromszor olyan jó, mint a macska szeme stb. Egy este leoltottam minden izét ami lámpa, display vagy LED. Kint koromsötét volt, mint a horrorfilmekben, ideális teszt a NightHawk-nak. Felteszem a fejemre s pár másodperc után valami halványan rémlett is. Amit láttam, az azonban elvette a kedvemet a műszer megvásárlásától. A macskát láttam ahogy ült a vaksötétben és az akváriumban úszkáló halakat nézte, s játékosan paskolta az üveglapot. A szememet kimeresztve, a maximumra állított érzékenységgel se láttam egyetlen halat sem, csak tudtam, hogy ott kellene lenniök. Na nesze neked háromszoros macskaszem!Tamás pedig furcsán bámult rám, a fejemen az agyondicsért technológiai csodával, mégis félig vakon a sötétben. Levettem a fejemről s felkapcsoltam a villanyt is. Így bezzeg én is láttam a halacskákat.
Nagyot nőj Tamás kandúr, ma van a szülinapod, és kapsz valami finomat, mert a legjobban a hasát szereti az alváson és a matekon kívül.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

jó fényképek, szép a macsek ..de mintha kezdett volna igen személyes hangú lenni a blog...

így is teccik..

üdv

Metoikosz

Névtelen írta...

Kedvelem a macskakedvelő férfiakat.... :-)
Nem tudom, Karesz, olvastad-e Polcz Alaine háborúról szóló könyvét - Asszony a fronton - ő ír ott Nyunyuka nevű sziámi macskájáról, aki hasonló módon "kezelte" a kutyákat, a hátukra ugorva próbálta őket megvakítani.
Tüske Zs.