- Ne kérdezd, ki vagyok, mert:

"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel!

- Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól!"

2009. május 5., kedd

Mégegyszer Autonómia, de Másképpen!

Aki olvasta Rejtő Jenő, „A Három Testőr Afrikában” című regényét, az biztosan emlékszik a „Nagy Levin”-re! Hogy ki is volt a „Nagy Levin”, az csak a történet végén derül ki! Addig Levin úr mindig úgy mutatkozik be, hogy „Levin vagyok!” Ezt olyan természetességgel mondja, mintha a világon minden épeszű ember számára világos kellene legyen az, hogy ki lehet Levin. Persze, az égvilágon senki sem tudja, hogy ki lehet az a Levin, de mindnyájan úgy tesznek, mintha mindenki tisztában lenne azzal, hogy hát igen, tehát akkor ön az a Levin! Zavarodottan mindenki lesüti szemét és senki sem meri megkérdezni, vagy bevallani, hogy fogalma sincs, hogy ki is lehetne a Levin. Nem meri senki megkérdezni, mert ez a legnagyobb műveletlenség jele lenne, és aki még ezzel sincs tisztában, hát az jobban teszi, ha hallgat! Ezért aztán mindenki hallgat. Volt olyan, aki végül nem bírta idegekkel és térden állva könyörgött, hogy neki igazán mondja meg már Levin úr, hogy ő ki, mert mivel az illető sokat ült az utóbbi időben a rácsok mögött, sok mindenről lemaradt. Válaszképpen sértődöttség lett belőle, hogy gúnyt bárkiből lehet űzni, de a magyarázat mégis elmaradt. Ehelyett a társaság többi tagját biztatta Levin úr, hogy „Hát tessék, mondják meg önök, hogy én ki vagyok!” És senki sem vállalkozott rá, hogy megmondja, ki is lehet valójában a Nagy Levin!
Nos, csak azért tartottam ezt a kis bevezetőt, mert, ahogy jövök-megyek a nagyvilágban, és gyakran van alkalmam nálam okosabb emberekkel is elbeszélgetni a gondokról, felfedeztem, hogy létezik egy olyan jelenség, amit én „Levin effektusnak” neveztem el! Ezt úgy tudtam meg, hogy ha netán arra terelődne a szó, hogy X, vagy Y hogyan látja a romániai magyarok autonómiáját megvalósítva, akkor azonnal egy olyan viselkedésformát láthatok, amilyent egykoron a légiósok produkálhattak, mikor meghallották azt, hogy „Levin vagyok!” A tétován elnézés, a sikertelenül álcázott zavarodottság és a hamis, de meggyőződésmentes felvillanyozottság, hogy „Jaj, az autonómia? Hát igen!” és itt egy olyan mély hatásszünet következik, ami egyrészt világosan mutatja, hogy a mély meggyőződésen kívül, hogy „az autonómia az egy olyan dolog, hogy az kell és kész!”, tulajdonképpen senkinek sincs letisztázott elképzelése, hogy az mit is jelenthet! Persze van olyan is, aki vizionál rendesen, mondja a magáét, előnyöket, jogokat emleget, és nemzetközi példák egész sorával támasztja alá, az egyébként nagyon is csak vázlatszerű koncepcióját. Mindenről van szó, de egy soha sem derül ki, hogy milyen lesz, és hogyan fog kinézni az a bizonyos autonómia! A mondókák és kampányszerű szövegek valahogy úgy hangzanak, mintha már meglenne az autonómia, és már nem kellene azt végre megteremteni, csak éppen a működéshez szükséges üzemanyagot kell beleönteni, a forgalmi engedélyt kézhez kapni, aztán felülünk rá, és irány az Eldorádó! Ahányan mondják, annyiféleképpen teszik, de egy dolog nagyon kezd világossá válni, hogy itt ezzel úgy állunk, mint a Nagy Levin identitásával! Legutóbb Gyergyószentmiklóson volt olyan, hogy lakóssági fórum, ahol megbeszélték, hogy "Az autonómia..." Mindenki egyetértett abban, hogy az kell, mert ez már annyira világos dolog, hogy kár és vétek már részletekről is beszélni! Azt azonban, hogy mikor és hogyan fogjuk megvalósítani, az egyelőre nem is olyan fontos, mert most akárhogyan is vesszük, mégiscsak kampány van, és kell valamit mondani-ígérgetni a biztatást-támogatást szomjazó népnek! Hát mondanak is, mert ígérni lehet és az nem is kerül olyan sok pénzbe!
Hogy mennyire üres locsogás az egész, arra nem igazán figyel senki, de ha összevetjük, hogy az ország különböző tájain az autonómiát prédikálók szövegei mennyire nem ugyanazt mondják, akkor kiderül, hogy itt nincs is semmiféle közös elképzelés! Valahogy úgy hangzik az egész, hogy az illető bemutatkozik a klasszikus formulával –„Levin vagyok!” és erre a díszes közönség szónokai méltatják a nagy embert. –„Igen uraim, igen, közöttünk van a nagy ember, aki példát mutat! Az, aki a sötét időkben magasra tartja a pislákoló mécsest nemzetünk viharos tengerén! Igen, itt van egy nagy ember, aki mutatja, hogy merre kell menni! Egy ember, aki mindannyiunk példaképe lehet, egy nagy ember, akinek eddigi élete is világosan megmutatja, mi is a tennivalónk! Kérem, tapsoljuk meg!” És kérem szépen, mindenki meg fogja tapsolni, lelkesen hurrázik is hozzá, mert a pillanat nagysága magával ragadja a tömeget! A tömeg, sajnos nem gondolkozik, csak kóvályog, és várja, hogy a vezérbika elinduljon valamerre, hogy követni lehessen! Eközben egyetlen ember sincs a tömegben, akinek fogalma lenne arról, hogy ki is az a nagy ember, mert senki sem ismeri Levin urat, sem a múltját, és azt sem, hogy mit alkotott, mit cselekedett az élete korábbi szakaszaiban. Született egyből egy nagy ember, akit követni fog a tömeg, mert megmondták neki, hogy ő a kiválasztott! Vagy, jött egy ember, aki megmondta, hogy ő a kiválasztott, és elhitték neki!
Nekem személyesen az autonómiával az a gondom, hogy világossá vált számomra, hogy az egyre gyakoribb emlegetése mögött nincs valós koncepció, és nincs kidolgozott modell sem! Hogy ez mennyire lenne fontos, azt egykori mestereim tanítására alapozom. 1991-ben a marosvásárhelyi Pro-Control elektrotechnikai cégnél dolgoztam, ahol olyan emberekből verbuválódott a munkacsapat, akik az egykori ICPE, elektrotechnikai kutatóintézet alkalmazottai voltak. Oda csak azokat alkalmazták, akik kitűnő eredményekkel végezték az egyetemet és számukra állást biztosított az egyem keretében működő kutatólaboratórium. A 90-es évek elején felbomlott a régi rend, és Losonczy Lajos, az egyik zseniális tervezőmérnök saját céget alapított, ahová a szakemberek egy része követte. Ide vágódtam be, és miután napokig vizsgáztattak, forgattak, befogadtak a csapatba. Hogy milyen érzés az, mikor a legkomplikáltabb kérdésedre pillanatok alatt három-négy féle válasz jött, és mindezt úgy, hogy a munkájukból fel sem tekintettek, azt ma nagyon nehéz lenne leírni! Itt nagyon sok egykori tanár, szakember fordult meg az egykori intézetből, akik részt vettek néhány nagyszabású projekt kivitelezésében, de sokszor csak a szakmának éltek, a saját fajtájukat keresték. Itt ismertem meg Szabó Endre tanár urat, Marosvásárhely atomfizikusát, aki gyakori vendég volt a cégnél. Számtalan találmány, innovációs megoldás fémjelezi nevét, de ennek ellenére nagyon kevesen ismerik, tudják, hogy ki is volt valójában. Számtalan tudományos munkáját foglalták le, mint államtitok, és egyszerűen elkobozták, majd román kutatók nevén jelentek meg, mint saját tanulmányok. Endre bácsi sztoikus nyugalommal vette tudomásul, mert mást nem tehetett kiszolgáltatottságában. A laborban mindig munkatársaknak tekintette a kollégákat és talán ez volt az oka annak, hogy a szekú mindent tudott róla és arról is, hogy min töri a fejét. Szabó Endre volt az a tanár, akitől a modellezés és az azt követő szimuláció koncepcionális elméletét először hallottam. Akkoriban, a ma használatos számítógépes tervezés csak a Pentagonra korlátozódott, mert a nálunk létező Z80-as processzorokkal szerelt őskori gépekkel ezt nem igazán lehetett, de a későbbi 8088-asokkal sem igazán. Ezért Endre bácsi módszerét használtuk, ami abból állt, hogy a modellt fejben, az agyban kell elképzelni, mert az ott eltervezett modell működhetik is, míg a tervezőpanelon lévő statikus marad. Ez a módszer csak ránézésre képtelenség, mert gyakorlással hamar meg lehet tanulni! A már működő modell hibáit lehet azonnal korrigálni, és csak akkor kell papírra vetni, mikor azt már érdemes is, hogy más is lássa! Losonczy Lajos, aki ezt a módszert elsajátította, egyetlen pillanat alatt alkotta meg a cég egyik, később szériában gyártott készülékét, miután felvetettük neki a taxikba szerelhető mérőkészülék ötletét. Pár másodpercig gondolkodott csak, aztán hamar papírlapot kért, hogy lerajzolja a Z80-ason alapuló mikró rendszert. –„Hamar, hamar, mert megszólal valami hülye telefon, és elfelejtem, hogy mit akarok!” Így született meg a híres Pro-Control taxi mérő, amelyik később számtalan változatot, újítást ért meg, és tízezres példányszámban került forgalmazásra.
Ezt a leckét örökre a fejembe véstem és miután a cégtől elkerültem, későbbi pályafutásom során mindig sikeresen alkalmaztam a gyakorlatban. Sok ámulatot és még több irigyet szereztem magamnak, de ez semmit sem változtat azon, hogy egy zseniális mester módszere bármikor, bármely probléma megoldására alkalmas munkamódszer lehet! Aki ezt a munkamódszert egyszer elsajátította, az azonnal felismeri a módszerrel járó kísérőjelenségeket, és azok hiányát is! Ahol nincs koncepció és nincs modell sem, ott kivitelezés sem lesz, csak üres tervezgetés, és vénasszonyos locsogás! Vagy kampány, ahol senki sem vesz soha semmiféle ígéretet komolyan! Sem az ígérgető és legújabban egyre több szavazó sem!
Az autonómia mindegyre visszatérő gondja az, hogy láthatóan nincs működőképesen kigondolva, és csak a neve az, amit kitaláltak, de ez sem eredeti ötlet. Ezt is lekoppintották más asztalán lévő munkákból. Nincs egyetlen koherens koncepció sem, amelyik részletekbe menően a felvetett problémákat taglalni merészelné! Ilyen hiányosság a pénzügyi alapok megteremtésének a lehetősége is, ami enyhén szólva startból lesöpri a további tervezgetés lehetőségeit. Sokan hivatkoznak arra, hogy az autonómia a román politikai hozzáálláson bukik meg, mert ott ellenkezést vált ki. Ez csak olyan állmagyarázat, mert a politika olyan, hogy ha akarom fehér, ha akarom fekete! Meggyőződésre kell játszani, de hogyan lehet eladni hitelesen egy gyanakvó entitásnak valamit, amiről maga az eladó sem tudja igazán, hogy mit is akar eladni! Persze, hogy gyanakvással kezeli bárki a még gyanúsabb terméket, amiben maga az eladó sem bízik meg! Késztermék helyett tele van a nagyhangúak mondanivalója, hogy kulturális autonómia, vagy kollektív jogok érvényesítése sajátos autonómia elképzelésben! Van területi autonómia is, mert aki merészebb és határozottabb, az ezt emlegeti, mert ezzel próbálja bizonyítani az elhatározottságát. Hogy melyik forma mit takar és mit jelent, az nincs sehol világosan kifejtve, csak nagyvonalú meghatározásokban. Az EMNT autonómiát taglaló weboldalán találunk leírást, hogy melyik változat mit is jelent, de hogy ebből hogy lehet, és hogyan kellene megvalósítani bármelyiket, az már nem derül ki! Líceumba házi feladatnak még elmenne, hogy gyerekek írjatok a különböző autonómiákról vázlatszerű összefoglalót, de ilyenfajta programmal nemzeti politikát meghirdetni nem lehet! Igaz, kampánytémának kitűnően elmegy! Mivel valószínűen semmi sem lesz belőle, lehet mutogatni másokra, hogy elbuktatták, és a jövőben is elő lehet venni, miután egy kicsit leporozzák. Az RMDSZ már évtizede ezt teszi, és eddig mindig bejött neki! Nem leszek rosszmájú, elhiszem, hogy nem csak ebből áll a kidolgozott program, és gondolom, hogy vannak alaposan kidolgozott gazdasági tervek is, de erről eddig nagyon kevés szó esett, és azok is csak szavak maradtak eddig! Ideje lenne közvitára bocsájtani őket, lássa már más is, hogy miről van szó! Titkolózásnak nagy értelme nincs, mert ha végre nyélbe akarjuk ütni a dolgokat, akkor így vagy úgy, nyílt kártyákkal kell játszani! Illene már elmondani, hogy például lesz olyan, hogy a végre megvalósult autonómia területén lesz valami járulékos adó is, mert akkor lefogadom, hogy mint egykor Trianon után, lesznek olyanok, akik kimennek, és arrébb igyekeznek tolni a kijelölt határt. Hogy merre, azt nem hiszem, hogy nehéz lenne kitalálni! Érdekelne, hogy milyen keretegyezményt kellene a román állammal megkötni, amelyikben befoglaltatva lenne az, hogy milyen arányokban részesül az állam és a helyi autonómia a befizetett adókból. Ebből az állam milyen kötelezettségeket vállal fel, hogy az idevezető utakat és vasutat rendben fogja tartani? Mit vállal fel a helyi autonómia és mit nem tud felvállalni? A nagyon fontos oktatási rendszert milyen mértékben fogja befolyásolni a bukaresti hatalom? A kérdések végtelen sorát lehetne feltenni, és azt hiszem, hogy a válaszok sokkal kevesebben vannak! Szimptomatikus jelenség, hogy a lényeges kérdéseket és főleg a lényeges válaszokat szándékosan elkerülik, mert mögöttük a még nagyobb NEM TUDOM áll, és akkor úgy teszünk, mintha tudnánk! Főleg akkor, ha ezzel kampányolni is lehet!
Ideje lenne végre kimondani nyíltan: „Emberek, mondja meg már egyszer valaki tisztességesen, hogy mit jelent igazából az, hogy AUTONÓMIA!” Ha nem, úgy járunk, mint a Nagy Levinnel! Ja, persze Levin! Aki nem olvasta a regényt, annak elmondom, hogy menetközben sejteni lehetett, hogy Levin valami szakács, aki nagymester lehetett a szakmában. A légiós katonák megtanulták, hogy ha valami nagyot akartak mondani, dicsérni az egyébként silány katonai kosztot, akkor ilyeneket mondtak, hogy: „Aki ilyent főzött, az csak Levinnél tanulhatta a szakmát!” Vagy „Ennél jobbat még maga a Nagy Levin se tudna főzni!” Azt, hogy ki is a Nagy Levin, azt senki sem tudta! Csak a legvégén derül ki, hogy a Nagy Levin egyszerű nadrágélvasaló éhenkórász volt és főzni is a Cape Town-i fegyházban tanult egykoron!
Nem egyébért, de ideje volna végre nálunk is feltenni a szentségtörő kérdéseket, még akkor is, ha a hazaáruló és bunkó jelzőket megkapjuk! Ha nem, magunkra vessünk, hogyha a végén a földbe kell majd elsüllyedjünk szégyenünkben, mert megint kiderül, hogy a Nagy Autonómisták nem egyebek, mint egykori nadrágélvasaló inasok, és az autonómiás kavarásaikat egykori fegyházakban vagy valami más, de mindenképpen gyanús intézetekben sajátították el.

20 megjegyzés:

Spartacus írta...

Hát Karesz le az összes nem létező kalapommal ezelőtt az írás előtt,mert szinte a szívemből szóltál.Sokszor tűnődtem már Én is azon,hogy miként lehetne olyan formában önteni az erdélyi Autonómiát,hogy az mindenkinek klappoljon,és még törvényes formában is lehessen önteni a román törvénykezés előtt,de sajnos nem találtam olyan formát amelyet le lehetne gyűrni a román Parlament torkán.Így attól félek,hogy nem lesz túl könnyű dolga annak aki ezt meg szeretné oldani.Éppen ezért azt gondolom,hogy aki most valami nem létező megoldásokkal kecsegteti a jó népet az nem lehet más az Én szememben,mint "gazember és a magyar nemzet árulója",mert csak hablatyol valami olyasmiről amit még Ő maga sem ismer.Szóval Karesz egy vallomással tartozom neked, egy kis kutatásba kezdtem a személyeddel kapcsolatban(na nem kell semmi rosszra gondolnod),mert óriási tisztelettel vagyok a tudásod iránt,és aki iránt Én így érzek,arra az emberre fel is nézek.
Csak így tovább!!!

Nyárády Károly írta...

Köszönöm a dicséreteket, mert hiába a sok tanulság, a hiúság furcsa egy lappangó betegség. :-D
Még elszállok valamerre!
A személyemet illető kutatás érdekes meló lehet, és garantáltan furcsa meglepetésekre számíthatsz. Persze, nincs sok titkolnivalóm, és ha kérdeznéd, talán én inkább elmondom azt, amire kíváncsi lennél!
Egyébként írtam terjedelmesebb önéletrajzi beszámolót itt, és a közeljövőben is szándékszom néhány új, eddig nem közölt részlettel előrukkolni.
Persze, ettől függetlenül "nyomozhatsz", ha ráérsz! :-D

Névtelen írta...

Szerintetek szavazatot hoz vagy visz, hogy Tőkés a moldáv betelepedőkkel blöfföl?

Spartacus írta...

Köszönöm a felajánlásodat Karesz,és ha nem túl nagy gond akkor inkább majd alkalmanként kérdezgetnék személyedről,de e-mail-ben,ha nem okoz gondot neked.Tudom,hogy egyszerűbb út készen megkapni információkat,mint felkutatni azokat,de mivel mindig időhiányban szenvedek,így elfogadom a nagylelkűségedet.
Üdv,és majd jelentkezem!

Nyárády Károly írta...

Én őszintén megmondom, fogalmam sincs, hogy milyen hatással lehet a szavazókedvre az, ha olyasvalamivel riogatják az embereket, amit, ha nem tévedek, évekkel ezelőtt a romániai magyarságtól kerek perec, megtagadtak! Markó akkor úgymond "támogatta" a kettős állampolgárságot, de a hátsó ajtón ki-be sétálva, Nastase kormányát támogatta! Azt a Nastaset, aki megtorlásokkal fenyegetőzött, ha valaki merészel állampolgárságokat osztogatni!
Ettől függetlenül, Magyarország és az RMDSZ is támogatta Románia EU-s integrációját.
Most Tőkés, a megtért RMDSZ-es és pártfőnöke is , Markó elítéli a moldáviai bulit!
Jó szöveg, de szerintem csak egy ócska kacsa, hogy Székelyföldre akarják telepíteni a bevándorlókat. Ha Románia, mint állam elhatározza, hogy megadja az alanyi jogon alapuló állampolgárságot, azt megteheti, és meg is fogja tenni, ha tényleg akarja! Hiába ugrálnának az uniós vészmadarak, tenni nem sokat tehetnek!Spanyolország, Franciaország, Németország, Nagy Britannia százezreket fogad be évente és senki sem veri magát a földhöz!
Ez a bevándorlási szemétkedés valahogy úgy néz ki, mint mikor Kovács Laci húszmilliós román invázióval riogatta a magyarországi húgyagyúakat.

betamás írta...

Azért azt el kell mondani, hogy az EMNT oldalán a "dokumentumok" linkre kattintva (http://www.hhrf.o/emnt/dokumentumok.htm) megtalálhatóak az eddig megszületett épkézláb autónómia tervezetek is (autonómia tipusokra lebontva). Bakk Miklós és Csapó József tervezeteiről van szó. Ez utóbbit (pontosabban a Székelyföldre vonatkozót) az SZNT is felvállalta, Sógor Csaba és Garda Dezső törvénytervezet formájában anno benyújtotta a parlamentbe (http://www.nport.hu/orszag-vilag/kulfold/ujabb-probalkozas-az-autonomiaval-17804). Ezen tervezetek szövege vonatkozik a felvetett problémákra is. Pld. a Csapó-féle tervezet XX fejezete a pénzügyeket tárgyalja.
Azt is el kell mondani, hogy a különböző külföldi autonómiaformákkal való példálozás inkáb a román közvélemény és a román politikusok meggyőzését szolgálja.
Az igaz, hogy sem az RMDSZ, sem az EMNT nem vállalta fel egyértelmüen egyik tervezetet sem és az is, hogy ezeket nem bocsátották közvitára. (Habár az SZNT népszavazásai elvben arra kellett volna késztessék az állampolgárokat, hogy a tervezetet elolvassák és voltak is ezirányban próbálkozások Sepsiszentgyörgyön).
Az is igaz, hogy ezek a tervezetek nem tekinthetők "szentirásnak". Csapó-féle tervezet szerint a székelyföldi autonóm régió területe “a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét foglalja magába. Az 1. sz. Melléklet tartalmazza Székelyföld autonóm terület határait és településeit.” A tervezet melléklete szerint viszont hiányoznak a régióból a román többségű Maroshéviz és Bodzaforduló környéki települések. Tehát ellentmondás van a tervezet és a saját melléklete között. A Bakk-féle tervezet pontosabban meghatározza a régió határait, ugyanakkor flexibilisebb is: a régió határa mentén fekvő települések 5 év múlva dönthetnének arról, hogy ki- illetve be- szeretnének lépni a régióból/ba.
Az egyértelmüen fel nem vállalt konkrét óhajok problémája gondot okozott a Basescuval való kapcsolatban is.
Egy februárban Hargita megyében lezajlott Basescu találkozó után Borboly Csaba többek között a következőkröl számolt be: "A találkozón egyes fogalmak tisztázására is sor került, például kiderült hogy Băsescu a területi autonómiát ellenzi – ami a saját értelmezése szerint határátkelőt, valamint saját igazságügyet jelent az autonóm tartomány számára" (2009. február 14., http://itthon.transindex.ro/?hir=20469).
Tehát közvitára mindenképp szükség lenne.
Úgy látom azonban, hogy jelenleg a közvitára az apropót nem ezek a tervezetek, hanem a Basescu-féle decentralizációs-regionalizációs törekvések fogják szolgáltatni. Szerintem ezt az alkalmat nagyon jól ki kellene használni. Persze jó lenne ezekről a tervekről is az alábbiaknál többet tudni:
- lesz 9-12 régió vagy nagyobb megye
- a lehető legtöbb regionális vagy megyei szinten működő közintézmény a megyei v. regionális hatóságok alá lesz rendelve
- MS, HR és KV megyéket nem fogják szátválasztani, állitólag (http://www.mno.hu/portal/613722)

Nyárády Károly írta...

Ha jósolgatnom kellene, én is a decentralizált, területi önrendelkezési formák egyikét tartom járható útnak!
Itt, több mint valószínű, hogy Basescu által emlegetett, annyit Hargitának, mint az Olténiában lévő Caracalnak lesz a legnagyobb eredmény!
Egyrészt erre lehetne legfeljebb most rávenni a román többség jóváhagyását! Másrészt, ha a mostani romániai magyarság képviseletét kellene megbízni a végrehajtással, akkor az hamarosan elbukna a végeláthatatlan viták tengerében!
Ezzel a centrifugális tényezővel számolni kell, mert a legjobban mi magunk tudjuk, hogy nagy dolgok végrehajtásával nem tudunk sikeresen megbirkózni!
Gratula Tamás a részletes infókhoz! A Csapó féle változat egy részét tanulmányoztam valamikor a törvénytervezet előtti időkben.
Jó lesz majd újra átnézni!

Árus Zsolt írta...

Érdekes, hogy elõzõ bejegyzésedben utaltál az SZNT honlapjára is, most pedig meg sem említed, hogy egyáltalán létezik SZNT. Igaz, hogy ez nem olyan "szervzet" mint a többi, kampányokban soha nem vesz részt és nem is locsog össze vissza olysmirõl, amirõl maga sem tudja pontosan, hogy mi az.
Szóval az SZNT már 5 évvel ezelõtt igencsak pontosan kidolgozta a maga autonómia-koncepcióját, a dr. Csapó József által készített tervezere alapozva, de azt számos ponton kiegészítve, pontosítva, átalakítva, stb. Ez a törvénytervezet ott van az SZNT honlapján, illetve eddig kétszer volt beterjesztve a parlamentbe. Elõször formai kifogások miatt részletesen nem is tárgyalták, hanem elvetették, másodszor azt a taktikát alkalmazták, hogy egyik ház letárgyalta, a másik meg évek óta fekteti.
Egy szó mint száz, létezik egy igencsak alapos és precíz koncepció, a gond az, hogy a parlamentben meg Brüsszelben "tevékenykedõ" pártpasszivisták ezt nem ismerik, s nem is érdekli õket, nekik valóban csak egy szavazatszerzõ jelszó az atonómia.

Névtelen írta...

Tényleg, az EP képviselőink milyen akciókat szerveztek az SZNT autonómia küzdelmének támogatásáért?

Egyetlen látványos dologra emlékszem arra, hogy Schmitt Pál javaslatára megrendezték az Európai bibliák kiállítást.Kezdetnek jó, de talán nem elégséges.

Bódi Tamás írta...

Az vitathatatlan, hogy az SZNT tett a legtöbbet Székelyföld utonómiájáért, az viszont nem teljesen igaz, hogy "létezik egy igencsak alapos és precíz koncepció". Ha igy lenne, nem lenne ellentmondás a Statutúm és a Függelék között.

fairplayguy írta...

Olvasván bejegyzéseiteket Fiúk- Lányok, mindig az óriási pesszimista világkép jellemzi.
Amíg ez meg nem változtatjuk, addig ne is számítsunk semmi jóra !
Na szép napot, facipőt Mindenkinek !

fairplayguy írta...

Helyesen:,,Olvasván bejegyzéseiteket Fiúk- Lányok, mindig az óriási pesszimista világkép jellemzi azokat''.

Nyárády Károly írta...

Nincs szándékomban világmegváltó megállapításokat kőbe vésni, de megjegyzem, hogy a pesszimizmust vagy optimizmust nem az önmagában vett jelentés alapján igyekszek mérlegelni, hanem azt vitatnám, hogy a valóság melyik változatnak felel meg a legjobban! Hogy ez mennyire sikerül, annak is kevés köze van ahhoz, hogy a kilátások mennyire támasztják alá egyiket, vagy másikat!
Egyszerűbben, a tükör azt mutatja, ami előtte van! Ehhez legfeljebb a tükör saját torzítása adódik hozzá, de a tükör soha nem fog hamis képeket kitalálni!
Személyes hibám a fellépő sajátos torzítások hozzáadása lenne! Ennyi lenne az én hibám! A többi már nem az enyém, és egyezzünk meg abban, hogy az igazi gond egyáltalán nem ez lenne!
"Tükröm, tükröm, mond meg nyomban,
ki a ...?"
Erre mi a válasz? A tükör a hibás! Ilyen optimizmussal sok mindent el lehet hinni és hitetni is!
Törjük össze inkább a tükröt, vagy adjunk számot arról, hogy hol bujkál a végzetes hiba? Erre kellene választ adni leghamarabb!
Ettől már optimistábbak lehetnénk!

Névtelen írta...

Hát te fairplay!
Ugyan biza milyen optimista olvasata van annak, hogy Tőkés a moldávokkal blöfföl?
Néha még Szász Jenőt is beráncigálná a táncba, de hát ez a saját horájuk, járják csak egyedül.

Névtelen írta...

Van valakinek pertinens bizonyítéka arra, hogy az a betelepítés csak blöff? Megvan nekem is a véleményem sokmindenrõl, amit mostanában TL tesz vagy mond, de attól ne feledkezzünk meg arról, hogy Romániában élünk, s a román hatalom 90 éve küzd a felszámolásunkért. Ma is.

Nyárády Károly írta...

Sajnos arról, hogy Romániában élünk, arról nem igazán lehet megfeledkezni! Még akkor sem, ha éppen akarnánk!
Nekem személyesen nincsenek és a közeljövőt illetően sincsenek illúzióim, hogy sorsunk jobbra fordulhat itt, Romániában.
Ha egyvalamiben következetesek a mindenkori jövő-menő kormányok, és abban részt vesz az RMDSZ vagy sem, az annyi, hogy a kiutálásunk és ellehetetlenítésünk mindig fontos szerepet kap! Ebben az egybe tökéletes egyetértés van minden romániai párt közt.
Én a kérdést fordítva tenném fel válaszképpen.
Van valakinek pertinens bizonyítéka arra, hogy ez a betelepítéses cirkusz nem egyéb, mint mondjuk, kampányfogás?
Nem azért, mintha erre nem lenne a mindenkori hatalom képes, de azért felelőtlenül feldobott szövegeken túl, illene tényleges bizonyítékokat is mutogatni, hogy ne legyen gond a hitelességgel!
Ha feltehetően lenne ilyen, akkor azokkal komolyabb eljárásokat lehetne beindítani és nem csak azt ígérni, hogy ha én ott leszek Brüsszelben, akkor ezt ott el fogom mondani! Konkrét bizonyítékokat ott is mutatni kellene, és ha jól sejtem, Tőkés László és társai most is, ebben a pillanatban is még európarlamenti képviselők lennének! Mire várnak akkor? Hátha nem fognak bejutni, és akkor hogyan fogják elpanaszolni a nagy nemzetellenes összeesküvést?
Eléggé gyanús ez a gondolatjárás is.
Ha nincs felmutatva bármilyen konkrét bizonyíték, akkor Brüsszelben sem lesz annak következménye, és akkor minek kell az amúgy is ideges, elkeseredett embereket felhúzni efféle riogatással?
Logikus válasz lenne, hogy hát akkor a szavazatokért kell!

fairplayguy írta...

Látom Karesz ki vagy Tőkésre. Tisztelem a véleményedet, ezért nem is fírtatom azt.
Az én véleményem eltér a tiédtől, de azért ugye köztünk nincs harag régi bajtárs ?
Kösz.

Nyárády Károly írta...

A bajtársak azért bajtársak, mert a bajban nem állnak fel, és nem húznak az árnyékos oldalra! Ez megbocsájthatatlan bűn, innen a megvetés és a kiérdemelt bizalmatlanság!
Haragról szó sem lehet, hiszen nem mi, és nem Te álltál félre, vagy át, a túlsó oldalra! Remélem, nem fogsz Te is megveszni, mert akkor becsszóra megmosom a fejedet alaposan:-D
Nyugodj meg bajtárs, nincs semmiféle harag, még akkor sem, ha nézeteltérés lenne, vagy ha másképpen látnánk ugyanazt a dolgot!

Márton Zoltán írta...

Én a legnagyobb gondot nem a koncepció(k) hiányában látom, mert azok, ha nem is tökéletesek, de léteznek. Szerintem a legnagyobb baj az, hogy egyre nagyobb sikerrel jár az autonómia fogalmának módszeres lejáratása az egyszerű magyar emberek körében. A koncepciókat szakemberek szülik és nem is állunk a vajúdással olyan rosszul, de az ügy széleskörű támogatottsága nélkül nem lesz semmi az egészből. Az egyszerű embereknek hiába mutatod be a precízen kidolgozott gazdasági elképzeléseket, hiszen Te magad is csak egy részét olvastad a Csapó-féle változatnak. Az rmdsz pedig módszeresen erodálja a kezdetben fétisként kezelt fogalmat. Én nem vitatom, hogy az írásodban igaz az a megállapítás, hogy az emberek nem tudják mi az autonómia, de azt akkor sem fogják tudni igazán, amikor már benne élnek, mint ahogy a mostani trutyiról sem igazán tudják, hogy eszik-e, vagy isszák. Hiába van választás szabadsága, úgyis azt kérdezik, hogy "kire kell szavazni?". Természetesen az autonómia nem lesz Kánaán. Már most sem tudunk megszabadulni a szarházi a vezetőktől, mi lesz majd akkor? Már látom is a kiskirályokat a fejünk felett, ahogy pöffeszkednek és megmondják, hogy mi miért jó nekünk. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy minden autonóm terület megugrott gazdaságilag a státusa kivívását követően, de az is igaz, hogy sehol se ment könnyen a váltás még akkor sem, ha a közakarat erős volt. Nálunk pedig nincs közakarat és az a kicsi, ami még itt-ott fellelhető, azt is igyekeznek aláásni. Csak, hogy a kedvenc településemről, Makfalváról beszéljek: a tisztelt tanács udmr-s képviselői tartózkodtak a referendum határozattervezetét megszavazni. Olyan gyerekes érveket hoztak fel, hogy nekik azt mondja meg valaki, hogy az autonómia hány új munkahelyet fog teremteni, de az SZNT által szervezett vitára már nem jöttek el. Ezek a tanácsosok egyszerű, de jóravaló emberek, akik nem azért viselkednek így, mert ez lenne a meggyőződésük, hanem mert a vezetők ezt várják el tőlük a községnek juttatott morzsákért. Persze van közöttük olyan is, aki szakmai és emberi silánysága kompenzálásaképpen ki akar tűnni a kórusból határozott ellenvéleményével, de nem ez a jellemző.
Nem szeretnék, ha a falújuk kimaradna valami udmr-s áldásból és ezért beáldozzák a meggyőződésüket. Kezdetben csak színleg, aztán lassan el is hiszik, hogy így van jól, mert hosszútávon nehéz lehet saját meggyőződésed ellen cselekedni.
Visszatérve a lényegre, én úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb hangsúly kellene fektetni az autonómia reklámozására, mint a fogalom koptatására., de hát demokrácia van, mindenki úgy csinálja, ahogy jónak látja.

sat. írta...

ha nálunk az autonómiában hiv. 2nyelvűség lehetne, akkor tán nem vágnának folyton pofán, hogy "Tótországban tótul, a magyarokat + a Dunába!" úgy látom: egyelőre nagyon gyorsan dögölnek ki a magyarok nálatok is, nemcsak nálunk, úgyhogy mire lenne a., má' fölös lész